Osztrák bankok keresték a kockázatot Keleten

A magyar pénzügyi hatóság (PSZÁF) ezekben a napokban figyelemre méltó tájékoztatással vonta magára a figyelmet. 2010-ben a vasfüggöny lebontása óta a magyar bankszektor első alkalommal kénytelen veszteséget elkönyvelni. Ezért elsősorban a budapesti kormány új bankadója a felelős. A bankokat azonban súlyosan érinti a svájci frank ősz óta tartó szárnyalása is.

Minden nap arról spekulálnak, hogy mikor lépi majd át a frank az eddigi 224 forintos csúcsot. A gondot az okozza, hogy sok magyar frankban adósodott el, és többé már képtelen a megállapodásnak megfelelően fizetni a törlesztőrészletet. Több mint kilencmillió hitelszerződésből hárommillió felett van a problémás hitelek száma.

A többi országban is gond van a devizahitelekkel. Lengyelországban szintén a frankban felvett hitelek voltak divatban, míg Romániában az euró, Ukrajnában pedig a dollár volt a kelendő valuta. Mivel a pénzügyi válság kirobbanása óta a helyi valuták erős nyomás alatt vannak, a hitelek egyik pillanatról a másikra költségesebbeké váltak. Annak ellenére, hogy ez a probléma sok országot érint és már évek óta ismert, eddig még nem készült átfogó tanulmány róla. Eddig gyakran állították, hogy az osztrák bankok kiemelkedő szerepet játszottak a devizahitelek elterjedésében, de ez nem volt bizonyított. Az

Osztrák Nemzeti Banka pénzügyi piac stabilitásáról készített legfrissebb jelentésébe beágyazva, több országra kiterjedő tanulmányban foglalkozik ezzel a jelenséggel.

Agresszív stratégia

Először állapítják meg, hogy Közép- és Kelet-Európában az osztrák bankok leányvállalatainál „csaknem valamennyi” országban magasabb a devizahitelek aránya, mint a versenytársaiknál. Különösen Ukrajnában és Oroszországban szembetűnő a különbség. Főképpen a kis bankok folytattak agresszív devizahitel-stratégiát. A Horvátországban, Magyarországon, Romániában, Oroszországban és Ukrajnában a kiadott külföldi valutahitelek 71 százalékát osztrák bankok leányvállalatai jegyzik.

Kimutatták azt is, hogy milyen gyorsan ment végbe a terjeszkedés: 2005 és 2009 között a devizahitel-portfolió csaknem megduplázódott, és értéke megközelítette a 80 milliárd eurót. Csupán összehasonlításként: a hazai bruttó termék értéke megközelíti a 282 milliárd eurót.

A Nemzetközi Valutaalap szerint Kelet-Európa pénzügyi stabilitására jelenleg a devizahitelek jelentik a legnagyobb veszélyt. Azoknak a bankoknak, amelyek idegen valutában biztosítják a pénzt, meg kell oldaniuk e hitelek refinanszírozását és fedezetét is. Amikor a váltási kurzusok zuhannak, akkor rövid időn belül maguknak a hitelintézeteknek is jelentős mennyiségű pénzre van szükségük. Pontosan ez történt a pénzügyi válság tetőpontján: 2008 októberében az

Európai Központi Bank (EZB)elkezdte nagy mennyiségben piacra dobni a frankot. A bankok hetes periódusban kedvező árfolyamon tudtak frankért eurót vásárolni az EZB-től. Az EZB hetente 20 milliárd euró átváltását tette lehetővé. Az osztrák bankok átlagosan frankkészletük egy harmadát váltották át, sőt 2009 júliusában a 45 százalékot is elérte az átváltás nagysága.

A jelentős frankhitellel rendelkező országok pénzügyi felügyeleteinek azonban kevésbé van gondja a bankok likviditásával. A gondot inkább az jelenti, hogy miként lehetne az adósokat megsegíteni. Jelenleg nem látható, hogy meddig tart még a frank szárnyalása.

Magyarországon az is nehezíti a helyzetet, hogy nemcsak a frank erős, de a forint is gyengélkedik. Április közepéig Magyarországon érvényben van még az a moratórium, amely a háztulajdonosoknak megtiltja a kilakoltatásokat. Figyelemmel arra a tényre, hogy a hitelek több mint egyharmadával gondok vannak, a jelenleginél többet kell tenni,- állítja a PSZÁF.

A pénzfelügyelet ezért a múlt pénteken azt ajánlotta, hogy a frankhiteleket a pénzintézetek váltsák át euró hitelekre. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi frankárfolyam mellett ezt senki sem tenné, a PSZÁF azt javasolja a bankoknak, hogy adjanak különleges kedvezményeket. A

Magyar Bankszövetségtárgyalási készséget mutat, a Raiffeisen International pedig érdekesnek tartja javaslatot és meg fogja vizsgálni.

(Szerző: Szigetvári András,

Der Standard, nyomtatott kiadás 2011.01.12.)
Fordította: dr. Gonda László