Össztűz a devizahitel megváltási tervre

Die Presse: Magyarország figyelmen kívül hagyja az osztrák nyomást
Matthias Auer, Karl Ettinger és Michael Laczynski cikke

A magyar hitelfelvevők tartozásainak a bel-és külföldi bankok terhére történő elengedéséről folytatott vitában magyar kormány befejezett tények elé állította az osztrák kormányt... Az Európai Bírósághoz (EuGH) vezető hivatali út, amellyel Michael Spindelegger külügyminiszter kedden ismét fenyegetőzött, meglehetősen hosszadalmas.

Jens Hamer, az EuGH szóvivőjének véleménye szerint az úgynevezett „ideiglenes rendelkezés” kibocsátásának eléréséhez Ausztriának előbb egy kötelességszegési eljárást kell kezdeményeznie Magyarország ellen. A bírák csak majd azt követően foglalkozhatnak azzal, hogy a fenyegető kár fajtájára és súlyosságára tekintettel kibocsátható-e egyáltalán egy ilyen rendelkezés. Az EU történetében mindenesetre eddig rendkívül ritkán alkalmazták ezt a jogi eszközt.

Alexander Schallenberg, Spindelegger szóvivője szerint Bécs az EU-Bizottsághoz fordult. Schallenberg nyitva hagyta azt a kérdést, hogy ténylegesen az Európai Bírósághoz fordul-e majd Ausztria.

„Engem bizonyos mértékig meglepett az osztrák reakciók hevessége” – mondja Szalay-Bobrovniczky nagykövet a „Presse” tudósítójának, és egyidejűleg annak az 1,3 millió magyarnak a „nehéz helyzetére” is felhívja a figyelmet, akik svájci frankban adósodtak el. Tekintettel e számra, meg kell állapítani, hogy „a bankok korábban tudatosan túl nagy kockázatot vállaltak magukra”.

Ezt az ügyet másképpen látja a kancellár, Werner Faymann, aki tegnap a minisztertanács ülését követően azt mondta, megvizsgálják, hogy történt-e „meg nem engedhető beavatkozás”a magánjogi szerződésekbe. A 2000-s évek kezdetén levő boom idején nagyon sok magyar vett fel svájci frank vagy euró hitelt. A forint elértéktelenedésével most problémájuk van a hitelek visszafizetésével – a nagykövet közel 900 000 főre becsüli azok számát, akik nem tudják fizetni a törlesztő részletüket.

Kedvező átváltási árfolyam

Orbán kormányfő azonnal talált egy gyors megoldást: hétfőn bejelentette a parlamentben, hogy a bankoknak viselniük kell a forint értékcsökkenésével keletkezett veszteségek egy részét. Mostantól valamennyi hitelt felvevő magánszemélynek biztosított a lehetőség, hogy rendkívül kedvező átváltási kurzuson, egy összegben egyenlítse ki a hitelét. A tényleges átváltási költség közti különbséget a bankoknak kellene viselniük. Ez mindenekelőtt a hazai (osztrák) bankokat érinti. Az Erste Bank kb. három milliárd eurós hitelt nyújtott frankhitelekben Magyarországon, a Raiffeisen Bank International 1,6 milliárd és az UniCredit 765 millió eurót hitelezett. A legszélsőségesebb esetben ezek jó egyötödét le kell majd írniuk.

„Ostoba politikus”

Orbán bejelentését követően egy nappal már sok vállalat megdöbbenése felháborodássá enyhült. Végül is nem ez az első kezdeményezése a politikusnak, amely felháborítja a befektetőket. A bankok már most is fizetik a sajátos módon bevezetett válságadót, míg a külföldi kereskedelmi-, illetve telekommunikációs cégeket az un. Robin-Hood-adóval hozta dühbe.

Kellőképpen elutasítóan reagálnak a hazai (osztrák) vállalatok, – a harmadik legnagyobb magyarországi befektetők – amikor a szomszédos országgal folytatott kereskedelem kerül szóba. „Önkényuralmi cselekedetekről”, „megbolondult politikusokról”, és a „jogbiztonság Európa szívében történő aláásásáról” beszélnek. Eljutottunk a „fájdalom küszöbig” – mondják a háttérbeszélgetésekben.

Nyilvánosan mégsem akar senki sem bírálni. Maguk a bankok legkevésbé. Attól tartanak, hogy bármilyen kijelentésük megtorpedózhatja az informális csatornákon folyó mentési kísérleteket. A Bécsből és Brüsszelből érkező segítségen kívül a bankok még mindig számítanak a magyar kormány és a Magyar Bankszövetség között folyó tárgyalásra. Természetesen a kilátások nem túlságosan biztatóak. „A Fidesz egy autista párt”, és „senkivel sem beszélnek” – hallható gazdasági körökben. Ez természetszerűen kihatással van az ország gazdaságára is, amely egyébként is szenved a belsőfogyasztás csökkenésétől. A befektetők számára egyre kevésbé vonzó Magyarország.

Jelenleg „a bizonytalan környezet” lecsökkentette az érdeklődést Magyarország iránt, erősíti meg a Gazdasági Kamara. A cégek, amelyek már Magyarországon vannak, még nem terveznek azonnali kivonulást. Már akadnak azonban ebbe az irányba mutató megfontolások. „Magyarország kétségtelenül olyan piac, amelyre a legszigorúbban odafigyelünk” – mondják a Raiffeisen-nél. (Die Presse, nyomtatásban: 2011.09.14.)

Der Standard: Orbán bankokra vonatkozó javaslata „illegális”

Jogi szakértők kételkednek abban, hogy jogszerű lenne az a magyar javaslat, amely bevonná a bankokat a hitelveszteségek elszámolásába. A bankokat mégis költségek fenyegetik. – olvasható a Der Standardban

A magyar kormány terve, hogy a bankokra hárítja át a devizahitelek költségeit, a jogi szakértők szerint EU-jogba ütközik. Walter Obwexer, az Innsbrucki Egyetem EU-jogok professzora, a Standard-dal folytatott beszélgetésben megerősítette, hogy a kormány terve „nagy valószínűséggel sérti a tőke szabad áramlásának az elvét”. Különösképpen az kétséges, hogy ezek az intézkedések arányosak lennének, hiszen beavatkoznak a már meglevő magánjogi szerződésekbe.

Az Index internetes portál szerint a Magyar Igazságügyi Minisztérium egy belső állásfoglalásában maga is abból indul ki, hogy jogtalan a kormány azon javaslata, amely lehetővé tenné, hogy egy kedvezőbb árfolyamon fizethessék vissza a devizahiteleket. A tartozásokat egy későbbi időpontban kellene visszafizetni. Amint arról már tudósítottunk, Orbán Viktor magyar miniszterelnök lehetővé tenné, hogy a devizahiteleket 180 forintos svájci frank, illetve 250 forintos euró árfolyamon válthassák át. Ez az átváltás 20 %-kal kedvezőbb a jelenlegi árfolyamoknál.

Elképzelhető, hogy könnyen semmisé válhatnak a törvény elleni jogi lépések. Az osztrák kormány elvárja az EU-Bizottságtól, hogy akár egy ideiglenes rendelkezés meghozatalával, panasszal forduljon az Európai Bírósághoz. Ezzel kellene megakadályozni a magyar intézkedést, amely olyan osztrák bankokat is sújt, mint a Raiffeisen Bank International, az Erste Csoport és a Bank Austria. A három pénzintézet kb. 5.4 milliárd euró értékben helyezett ki devizahitelt Magyarországon.

Az EU gazdasági és pénzügyi biztosának, Olli Rehn-nek a szóvivője megerősítette, hogy Brüsszelnek kifogásai vannak a magyar tervekkel szemben, de „nagyon rosszak az esélyei egy ideiglenes intézkedés meghozatalának” – mondta Obwexer. A pénzügyi károkat jóvá lehet tenni, ezért hiányzik az ideiglenes intézkedés alapja. Ezért a bankoknak jobb lenne felkészülniük a veszteségekre és az évekig húzódó kötelezettség szegési eljárásra, míg kártérítéshez jutnak.

Fitch: „kevésbé kiegyensúlyozott”

Kedden a nemzetközi hitelminősítő intézetek részéről is heves bírálatok érték a magyar tervet. Frank Gill, a Standard & Poor's egyik igazgatója, a magyarországi hitelezés és gazdasági növekedés „nyilvánvaló veszélyeire” hívta fel a figyelmet. Ezt megelőzően a magyar bankok elemzői arra figyelmeztettek, hogy a jogi bizonytalanságok miatt jelentős mértékben visszaeshet majd Magyarországon a pénzintézetek aktivitása.

A devizahitelekről szóló javaslatok esetében mindig a hitelfelvevő és a hitelező közötti tehermegosztásról van szó. „A legújabb javaslat meglehetősen kiegyensúlyozatlan” – állítja Artur Szeski, a Fitch Ratings hitelminősítő varsói irodájának elemzője. A terv hiányzó részleteinek ismeretlensége miatt elég nehéz megítélni, hogy milyen mértékben érinti a magyar és az osztrák pénzintézeteket.

Az elemzők értékelései nagymértékben eltérnek egymástól. A Royal Bank of Scotland elemzői 3,4 milliárd eurós kárból indulnak ki, de csak abban az esetben, ha valamennyi devizahiteles képes lesz az adósságát a kormány által javasolt kondícióval visszafizetni.

Közgazdászok azt gondolják, hogy a hitelfelvevőknek csak 10-25%-a lesz abban a helyzetben, hogy élni tudjon ezzel a lehetőséggel. Így az intézkedéssel kapcsolatban a hazai bankok hitelportfóliókból keletkező költségei az egymilliárd eurós határ alatt maradhatnak.

Fordította: dr. Gonda László

További cikkeket olvashat Ausztriáról a