Putyin titokban Kínától vásárol a háborúhoz szükséges hadifelszerelést
Oroszország eddig idén, 100 millió dollár értékben harmincszor annyit költött drónokra, mint Ukrajna. A kínai légifegyverek mellett az oroszok 225 millió dollár értékben vásárolták fel a testpáncélokhoz használt kerámiát szemben az ukránok 5 milliós hasonló költésével.
A kínai és ukrán import-export adatokból egyértelműen kiderül, hogy Oroszország nagy mennyiségben vásárol fel olyan kínai eszközöket, amik ugyan nem minősülnek egyértelműen fegyvereknek, de a háborúban nélkülözhetetlenek – derül ki a Poilitico cíkkéből. Moszkva kiemelt beszállítójának számít például a Shanghai H Win vállalat.
Mindez azt bizonyítja, hogy Kína a pekingi békefelhívások ellenére katonailag hasznos felszerelést szállít Oroszországnak ahhoz, hogy érdemi hatást gyakoroljon az Ukrajnával szembeni háborúban.
„Ami nagyon világos, hogy Kína, minden állítása ellenére, valójában nem semleges szereplő a háborúban, hanem támogatja Oroszországot” – idézi Helena Legarda, a berlini Mercator Institute for China Studies vezető elemzője nyilatkozatát a Politico írása nyomán.
Márpedig ebben az esetben Legarda elvárná, hogy az EU szankciókat léptessen életbe Kínával szemben.
Áprilisban Fu Kong, Kína Európai Unióba küldött diplomáciai képviseletének vezetője még arról nyilatkozott, hogy Kína nem nyújtott katonai segítséget Oroszországnak, és nem ismeri el az ukrán területek, köztük a Krím és a Donbasz elcsatolását.
Fu Kong azt is deklarálta, hogy Kína nem áll Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban. Szerinte az orosz-kínai barátság hangsúlyozása valójában nem több, mint diplomáciai üzengetés. Peking pedig azért nem ítélte el az inváziót, mert megértette Oroszország állításait, és kormánya szerint „a kiváltó okok bonyolultabbak”, mint ahogy a nyugati vezetők mondják.
„Kína sem most, sem a jövőben nem biztosít fegyvert Oroszországnak Ukrajnában” – szögezte le akkor a nagykövet.
(Kiemelt kép: a Wing Loong 10, egy pilóta nélküli légi jármű (UAV) a Kínai Nemzetközi Repülési és Repülési Kiállításon a kínai Guangdong állambeli Zhuhaiban 2021. szeptember 28-án. Fotó: Koki Kataoka / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
