Orbáni éra: várakozásokra csalódások
Magyarország, a hajdani éllovas, immár sereghajtó a listán, amely a német gazdaság beruházási hajlandóságát méri Közép-Kelet-Európában. A Német–Magyar Gazdasági és Iparkamara idei jelentése szerint a német vállalatok, amelyek 2010-ben nagy várakozásokat fűztek a kormányváltáshoz, többnyire csalódtak, hiányolják a kiszámítható gazdaságpolitikát, a jogbiztonságot, a jobb adórendszert, a közbeszerzések átláthatóságát. Cséfalvay Zoltán államtitkár, aki fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a jelentés bemutatóján, a német cégek méltatásán túl annyit tudott mondani, hogy „néha valóban elmaradtak velük az előzetes konzultációk”, ám immár arra törekszenek, hogy megmondják, mit miért tesznek.
A Kamara, amely az elmúlt időszakban ismételten határozottan bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, a német cégek kezelését, a bürokráciát s a többi gondot, fenntartásait ezúttal a régióra vonatkozó jelentésbe csomagolva jelenítette meg. A 16 országban működő német vállalatok vezetőire alapozó felmérésből kitűnik, hogy bár a magyar gazdasági környezetet összességében valamivel jobbnak ítélik a tavalyinál, fontos kérdésekben továbbra sem látnak érdemi előrelépést, és a válaszadóknak több mint a fele rossznak minősítette az ország gazdasági helyzetét.
Sefer Stevan, a Kamara elnöke, a ThyssenKrupp magyarországi főképviselője szerint ami eddig történt, csak „kis lépés a hosszú úton”, a legtöbb német cég stagnálást vár, nem lát reményt növekedésre 2013-ban. „Jó lenne, ha a kormány a cégek fejével is gondolkodna, hiszen azok 99,9 százaléka nem azért jön Magyarországra, hogy becsapja az embereket, hanem hogy – tisztes haszon fejében – ugyanazért fáradozzon, mint a lakosság és a kormány: a magyar gazdaság erősítéséért.” Tanulságos, tette hozzá, hogy a hazánkban dolgozó német cégvezetők még negatívabban ítélik meg a kilátásokat, mint kollégáik a vállalatok központjaiban. Szólt Seifert arról is, hogy egyre nehezebb mérnököket találni – túl keveset bocsát ki a magyar felsőoktatás.
Pozitív, mutat rá a jelentés, hogy a külföldi beruházók többsége, 73 százalék, ismét Magyarországot választaná beruházásra. Az arány ugyan elmarad a sokéves átlagtól, de valamivel magasabb, mint az előző évi. Változatlanul jónak értékeli a munkavállalók képzettségét, motivációját, túlnyomóan jó minősítést kapott a beszállítói háttér is. Átlagon felülinek tekintik a munkajog rugalmasságát és az infrastruktúrát – ugyanakkor az adóterhek, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a munkaköltség miatt Magyarország jelentősen elmarad a térség átlagától. A leginkább vonzó beruházási környezetet idén Lengyelország nyújtja, megelőzve Csehországot, amely az elmúlt hét évben állt az élen – Magyarország a 20 állam között a 10. helyre került, míg korábban ötödik volt.
Cséfalvay államtitkár elismerte, hogy a kamarai jelentés „mindig valósághű képet ad a cégek megítéléséről”, de általában nem reagált az abban megfogalmazott nyílt és burkolt bírálatokra. Kiemelte, hogy a hazánkban befektetett német tőke immár 20,8 milliárd eurót tesz ki, és a Németországba irányuló magyar kivitel ugyancsak meghaladta az (évi) 20 milliárdot. Szerinte „csökkent a nagyon negatív vélemények aránya”, bár a német vállalatok kétharmada elégedetlen az uniós források felhasználásával. A kormány e téren is javítani kíván a helyzeten, „értjük a jelzéseket, konszolidációs időszak következik”, így az államtitkár.
További írásokat olvashat Németországról a
www.ger-mania.huhonlapon
