Orbánból nem lett Európa megmentője

Mélyen a zsebébe nyúl Európa, hogy a háborús gócpontokhoz közelebb kezelhessék a menekültválságot és helyben segíthessenek a menedékkérőknek. Orbán Viktor hatpontos javaslatából ötben megegyeztek, a közös görög határvédelemben azonban nem.

„Volt egy magyar elképzelés, hat dolgot akartunk, abból ötben lényegében dűlőre jutottunk egymással. Abban, hogy a görög határt közösen védjük meg, ha Görögország magában nem képes, itt nem értük el a célt. Ez volt a legfontosabb az összes javaslat közül” – mondta a magyar miniszterelnök az EU-csúcs után Brüsszelben.

„Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértő illegális migránsok” – jelentette ki.

A magyar határon emelt kerítés is szóba került a vitán. „Nekünk két lehetőségünk van – fejtette ki Orbán. – Ha működésbe hozzuk a kerítést, akkor képesek vagyunk a zöldhatárt kontrollálni és Schengen keretein belül tartani az egész migránshelyzetet, de ha a kerítés nem tetszik, akkor képesek vagyunk arra is, hogy átengedjük a migránsokat Ausztria és Németország irányába. Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket. Ezt kell megfontolni.”

(Orbán viselkedése azért képmutató, mert a magyar hatóságok – miközben keménykednek a szerb határon – szeptember 15. óta gyakorlatilag regisztráció nélkül azonnal áttolják a Horvátország felől érkező menekülteket Ausztriába. Ezt nemcsak a megkérdezett menekültek mondták el, hanem az RTL Klub híradójának stábja saját tapasztalatai alapján bizonyosságot is szerzett róla – a szerk.)

A külső határoknál zajló káosznak véget kell vetni, ebben egyetértés volt – tette viszont világossá Donald Tusk, a csúcstalálkozó lengyel elnöke. „Nem igazságos Görögország, Olaszország és a többi frontország terhelése.” Ezért megállapodás született, hogy menekültfogadó hotspotokat kell létrehozni november végéig.

Tusk elmondta még, hogy számára a mai ülés szimbolikus jelentőséggel bír, mert azt jelzi, hogy a közeljövő csúcstalálkozóin a vádaskodás helyett az együttműködésen lesz a hangsúly.

Egymilliárd euró az ENSZ-nek

Libanon, Jordánia és Törökország plusz segítségre számíthat az EU-s országoktól és intézményektől, egyeztek meg az állami vezetők. Ezt az EU szíriai regionális pénzalapjának, az úgynevezett Madad-alapnak a jelentős kibővítésével képzelik el. Legalább egymilliárd eurót kell juttatni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) és a menekültek ellátásában kulcsszerepet játszó Világélelmezési program javára – jelentette be Donald Tusk.

David Cameron brit miniszterelnök is arra szólította fel a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy nyújtsanak további támogatást a menekültválság kezelésére. Egyben bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 115 millió font sürgősségi segélyt ad a célra. 100 milliót Szíriába és a régióba, 15-öt a menekültek útja során érintett országokba irányítanak. A teljes brit segítség összege már meghaladja az 1,1 milliárd fontot.

Merkel diplomatikus volt Orbánnal

Angela Merkel német kancellár Orbán Viktor szerda reggeli müncheni fellépéséről újságíróknak diplomatikusan annyit mondott a brüsszeli EU-csúcs után, hogy vannak olyan kérdések, melyekben egyetértettek, míg másokban más véleményen vannak. „Viszont az Európai Unió határvédelme olyan feladat, amelyért közösen kell tenniük” – tette hozzá. Merkel a menekültek elosztását kedden nem támogató négy közép-európai ország uniós megítéléséről úgy fogalmazott, a kérdés most nem volt téma a csúcstalálkozón – írja az Eurologus.hu.

A német kancellár szerint a következő feladat november 15-ig, hogy a hotspotokon Görögországban és Olaszországban fel kell állítani a migránsokat ujjlenyomat-leolvasóval regisztráló állomásokat, amely jelentősen hozzájárulna majd a schengeni határok védelméhez.

Az ülést lezáró hivatalos nyilatkozat azzal a mondattal fejeződik be, hogy a bevándorlás által támasztott kihívások kezelését az október 14–15-re tervezett Európai Tanács-ülésen újra megvitatják.