Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke
A lengyel média csak szűkszavúan számolt be Orbán miniszterelnökké választásáról, ugyanakkor részletesen foglalkozott a Kossuth-téri nagygyűlésen mondott beszédével, amelyből minden elemzés azt emelte ki, hogy a magyar kormányfő autonómiát követel a határon kívül élő magyaroknak.
A nagyobb lapok a PAP lengyel hírügynökség jelentése alapján írtak a parlamenti ülésről, amelyen újabb 4 évre választották meg Orbán Viktort miniszterelnöknek, kiemelve, hogy ez már a harmadik ciklusa, és ezt az áprilisi választásokon elért 44 százalékos Fidesz győzelem tette lehetővé, ami egyben az új magyar választási törvény értelmében kétharmadot is jelent.
A magyar médiára hivatkozva a lengyel lapok úgy vélik, Orbán kormánya hasonló lesz az előzőhöz, de nem kap szerepet Martonyi János külügyminiszter. Az onet.pl szerint „az 50 éves Orbán azt mondja magáról, hogy a magyar nemzeti érdekek védelmezője, és kormányának politikája konfliktusokat eredményezett a bankokkal és a Magyarországon működő külföldi cégek jelentős részével. Mint a magyar miniszterelnök állítja, a határozott cselekedetek, köztük a 14 milliárd dollárt érő magánnyugdíj pénzalapok államosítása tette lehetővé az állam pénzügyeinek stabilizálását és egy göröghöz hasonló nagyságú krízistől való megmentését”.
Az áprilisi választások előtt Orbán megígérte, hogy újraválasztása esetén folytatni fogja az energia árak csökkentését és megoldja a devizában eladósodottak gondjait, ami a bankok szerint további veszteségeket fog okozni. „Kritikusai azt is állítják, hogy az elmúlt négy évben felborította az egyensúlyt az egyes állami intézmények jogosultságaiban és meggyengítette a média függetlenségét” – írta a hírügynökségi elemzés.
A lengyel lapok beszámoltak a parlamenti ülés utáni nagygyűlésről, amelynek során a régi-új miniszterelnök beszédéből kiemelték, hogy autonómiát akar a határokon kívüli magyar kisebbségnek Közép-Európában. Orbán szerint azok támogatják az ő „nemzetegységesítő politikáját”.
A Gazeta magyarázata kifejti, hogy Orbán az előző ciklusban magyar állampolgárságot adott a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek, mert a miniszterelnök a határon túli magyarok kérdését „európai kérdésnek” tekinti. A Reuters hírügynökségre hivatkozva az írás kiemeli, hogy sok magyar az 1920-as trianoni szerződést nemzeti tragédiának tartja, mert akkor az ország területének kétharmadát elvették, aminek következtében ma milliós magyar kisebbség él Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában.
„Orbán népszerűséget szerzett Magyarországon azzal, hogy az országon kívüli magyarok felé nyújtotta a kezét, s az áprilisi parlamenti választásokon ezek először szavazhattak Magyarországon is” – írja a hírügynökség. Igaz, hogy a kormányfő soha nem beszélt az elvesztett területek újra Magyarországhoz kapcsolásáról, de tevékenysége felbosszantotta a szomszédos országok vezetéseit – írja a Gazeta.
Most Orbán azt hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbség kérdése különösen aktuális a szomszédos ukrajnai helyzetre való tekintettel, ahol 200 ezer magyar él. Orbán azt mondta, hogy joguk van a magyar állampolgárságra és az önkormányzatiságra is, ezt egyértelműen elvárja az új Ukrajnától.
A magyar miniszterelnök biztosított mindenkit arról, hogy folytatja eddigi politikáját, és ami az európai ügyeket illeti, politikájának alapja a „nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás”. Hangsúlyozta, hogy Magyarország minden kétséget kizáróan a NATO és az EU tagja marad, de hozzátette: „Ezeknek a szövetségeknek a tagjai vagyunk, nem a túszai. Olyan Európát akarunk, amely tiszteli a saját gyökereit, tiszteli a kereszténységet, és a nekik megfelelő tisztelettel övezi az egyes tagállamokat”.
Az onet.pl és a Gazeta cikkei is azzal fejeződnek be, hogy bemutatják a Fidesz európai parlamenti választások előtti plakátjának szövegét: „Üzenjük Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak!”.
