Orbán vihart kavart: kárelhárításba kezdett a magyar diplomácia
Komoly diplomáciai háttérmunka kezdődött, hogy Orbán Viktornak a kárpátaljai magyarok autonómiájával kapcsolatos nyilatkozatát tisztázzák. Orbán a beiktatási beszédében Kárpátaljával kapcsolatban nem is az autonómia, hanem az önigazgatás kifejezést használta – ugyanakkor a Kárpát-medence magyarságáról szólva autonómiáról beszélt. Szerdán Pozsonyban Martonyi János feladata volt tisztázni a magyar álláspontot, de az igazi forduló csütörtökön Orbán Viktorra vár a V4-találkozón. A kiélezett ukrajnai helyzetben a kormányfő kijelentéseit a lengyel miniszterelnök is szerencsétlennek nevezte – írja az Index.
Komoly vihart kavart Orbán Viktor szombati beiktatási beszédének az a része, amelyben az Ukrajnában élő magyarokat megillető jogokat is szóba hozta. A kijelentések miatt kedden bekérették a kijevi magyar nagykövetet, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta: „Ma, amikor tanúi vagyunk Ukrajna szétbontásának, az ország szétszakítására irányuló kísérletnek, egy ilyen kijelentés aggodalmat kelthet.”
Olekszandr Szics nacionalista Szabadság (Szvoboda) párti miniszterelnök-helyettes az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy „ha Ukrajna gyengeséget mutat, a magyarok mellett mások is ki akarnak majd szakítani egy-egy darabot a területéből”. Annak érdekében, hogy ne teremtsenek precedenst a Krímben történtek, illetve Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, „az ukrán államnak erőt kell tanúsítania”. A politikus hozzátette, „az ukrán föld történelme olyan, hogy egyes területek hosszabb-rövidebb ideig más államok megszállása alatt álltak” – írja a Híradó.hu.
Szerhij Szoboljev, a kormányzó Haza párt frakcióvezetője a Szevodnya című lap hírportáljának kommentálva a magyar miniszterelnök kijelentését hangoztatta, hogy Ukrajna kész megfelelő választ adni, beleértve adott esetben egy külügyi jegyzéket. Szavai szerint erre abban az esetben kerülhet sor, ha a kijevi magyar nagykövet – akit előző nap bekérettek az ukrán külügyminisztériumba – megerősíti, hogy a miniszterelnöki kijelentésének „betűje és szelleme” megfelel annak, amit a sajtó nyilvánosságra hozott.
Hozzáfűzte, hogy szükség esetén az ukrán parlament is megfelelő választ ad majd.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap kijevi tudósítója azt írta, hogy az ukrajnai nemzetiségi közösségeknek nem célja a függetlenség kikiáltása azon a területen, ahol élnek, sem más országhoz való csatlakozás. Volodimir Horbacs, az Euroatlanti Együttműködési Intézet szakértője a lapnak azt mondta, szerinte nem sérülnek az ukrajnai magyarok jogai.
„A nemzetiségi-kulturális autonómia de facto érvényesül, iskoláik, egyetemük, színházuk van, de a hangulatot a magyar nacionalizmus szítja” – állította Horbacs az orosz lapnak nyilatkozva.
Konsztantyin Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet vezetője a Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozva úgy vélte, hogy „Magyarországon a jobboldaliak és a szélsőségesen jobboldaliak versengenek egymással. A radikálisok Orbán sarkára lépnek, és ő kénytelen reagálni. Emellett a magyar kormányfőnek kiválóak a kapcsolatai az orosz vezetéssel, nagyszabású közös programok valósulnak meg.”
Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről tett kijelentése túlnyomórészt belpolitikai természetű – jelentette ki Olekszandr Guscsin ukrán szakértő a Szvobodnaja Pressza című ukrajnai internetes kiadványnak adott interjújában. A kiadvány elsősorban azt firtatta, hogy a kelet-ukrajnai Donyec-medence után Kárpátalján is várható-e népszavazás a régió önállóságáról.
A főként a posztszovjet térséggel foglalkozó egyetemi tanár kijelentette: a kárpátaljai autonómia kérdése nem Budapesttől függ. „Magyarország természetesen kinyilváníthatja igényeit, követeléseit, de minden tisztelettel Budapest iránt, ki kell mondjam, az ukrajnai helyzettel kapcsolatos döntések Moszkvában, Washingtonban és az európai uniós intézményekben születnek” – mondta Guscsin.
