Orbán erdélyi coming-out-ja

2013. július 28., 08:43

Orbán Viktor

tusványosi szabadegyetemen elmondott beszédétnyilván sokan és sokféle megközelítésből fogják elemezni. Engedtessék meg, hogy mi egyetlen gondolatot ragadjunk ki belőle, nevezetesen ezt:


Hiszen

nem siratóünnep ez, hanem vidám lakodalom. Kár lenne pörlekedni, áskálódni azon, hogy ki ölt meg kit...

Kedves miniszterelnök úr, nemcsak őket izgatja. Az újságírókat ugyanis legtöbbször olyan dolgok izgatják, amelyek az olvasóikat is, különben egy idő után másokat olvasnának. Ennél rosszabb, hogy ez egy igazi coming out: szépen be van ugyan csomagolva, de így még nem mondta ki senki, hogy „kiépítettük a fideszes oligarchiát, aztán közötök van-e hozzá?”

Mert lássuk be, hogy ha a „nemzeti tőkések” (akik valójában

O. V. egykori kollégiumi szobatársától Felcsút mindenható uráiglegtöbb esetben bizony leginkább fideszes kötődésűek) más párthoz állnának közel, a miniszterelnök korántsem lenne ennyire belátó. Ha a politikai ellenfeleikről van szó, akkor nokiásdoboz meg ingatlanpanama (félreértés ne essék: ha tényleg az, akkor tessék is lecsapni! – bár a hosszú átfutás már elég gyanús), ha meg a mi kutyánk kölyke, akkor „nemzeti tőkések”, akiknek léte az ország érdeke.

Kedves miniszterelnök úr, egy ponton egyetértünk. Tényleg az ország érdeke, hogy legyenek valódi, vezetői képességeik szerint kiválasztódott tőkései. Az ország érdeke lenne, hogy ők megjelenítsék a szabad verseny érveit a társadalmi vitákban – amelyekkel majd mások természetesen vitatkozni fognak. Amennyiben azonban a „nemzeti tőkésosztály” valójában a fideszes újtőkések köre, akkor a kiválasztás a politikai helyezkedés függvénye, és nem a nemzet versenyképessége szempontjából fontos vezetői képességeké. Persze lehet azt mondani, hogy ők is ügyesek, és képességeik folytán emelkedtek ki. De ezek a képességek – véleményem szerint legalábbis – nem segítik hazánk teljesítményét a nemzetközi versenyben.

A helyzet viszont, ha lehet, még ennél is rosszabb: nem véletlenül említettem a fideszes oligarchia kifejezést. A „nemzeti tőkésosztály” ugyanis, ilyen kiválasztódás után, azt a politikai igényét fogja kifejezni, hogy az az erőtér, amely őket pozíciójukba segítette, maradjon meg. Maradjon a Fidesz a hatalomban. A (fideszes) politika segíti őket meggazdagodni – közpénzből persze –, ők cserébe segítik a Fideszt hatalmon maradni. Itt is van a Nemzeti Közgép Rendszere, amit

tavaly már diagnosztizálunk, de miniszterelnöki megerősítést mostanáig nem kaptunk. A miniszterelnök szerint oligarchiáról akkor beszélhetünk, ha „ egy adott parlamenti többség támogatásával egy kézbe kerül a milliárd és a politikai hatalom ”. Ez pedig megtörtént.

Ugye nem erről volt szó 2010-ben?

A kard:

Orbán erdélyi coming-out-ja