Orbán a népet kérdezi és terrorizmussal fenyeget

Michal Kokot, a cikk szerzője rögtön idéz is a nemzeti konzultáció kérdései közül: „Néhányan úgy vélik, hogy Brüsszel mulasztása az emigráció kérdésében a terrorizmus növekedéséhez vezet Európában. Egyetért Ön ezzel?” – ez a 12 kérdés egyike. A kormány azt is megkérdezi, mit gondolnak a polgárok, az összes illegális bevándorlót a határon azonnal őrizetbe kell-e venni és visszaküldeni saját országába. A felmérés azzal a kérdéssel zárul: „Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal a kérdésben, hogy ahelyett, hogy az emigránsokra költenénk, a magyar családokat és majdan megszülető gyerekeiket kellene támogatni?”

Kokot felidézi, hogy az ENSZ bírálta a magyar kormányfő tevékenységét ebben a kérdésben: – Mélységesen nyugtalanít bennünket, hogyan feketíti be a magyar kormány a szíriai, afgán, vagy iraki embereket, akik a háború elől menekülnek – mondta a menekültekkel foglalkozó budapesti osztályt vezető Montserrat Feixas Vihé.

Az elmúlt években hasonló kérdőíveket küldtek a magyaroknak, hogy legitimizálják a kormány működését, így volt az alkotmány megváltoztatása esetében is, amely további jogokat adott a kormányon lévőknek és korlátozta az Alkotmánybíróság és a pénzügyi intézmények ellenőrző szerepét. A kormány ezúttal ilyen módon akar a közvélemény támogatásáért megküzdeni. Nemrég Orbán Viktor „őrült ötletnek” nevezte Brüsszel tervét, hogy az uniós államok mindegyike meghatározott számú bevándorlót fogadjon be. Amellett is kiállt, hogy az emigránsokat küldjék vissza saját országukba, s ne vesztegessék az időt a menedékkérelmek átnézésével. – Ez nem a megfelelő idő a szolidaritásra, hanem a jog alkalmazására – jelentette ki. Szerinte minden nem legális bevándorlási eset jogszabálysértés – írja a lengyel lap.

Kokot kommentárjában megírja, hogy az utóbbi időben valóban Magyarországon hatalmasan megnőtt az emigránsok áradata, ez a tendencia tavaly kezdődött, amikor a magyar intézményekhez 41 ezer menedékjogi kérelmet adtak be. Az idén ez a szám még magasabb lesz, csak április végéig 40 ezret nyújtottak be. A fő oka ennek a koszovóiak tömeges elvándorlása, akik a szerb-magyar határt lépik át a saját országukon belüli elviselhetetlenül lehetetlen életkörülményeik miatt. De érkeznek Magyarországra Törökországon és Bulgárián keresztül szírek is.

A menekültek többsége azonban Magyarországot csak egy megállónak tekinti a jóval gazdagabb Németország, Ausztria, Franciaország felé. A magyar hatóságok még csak fel sem tartóztatják őket, de nagyon tartanak attól, hogy Ausztria és Németország felújítja a határellenőrzést, hogy elkapja az illegális bevándorlókat. – Ha ez így lesz, ez a mi munkahelyeinket veszélyezteti és rosszabbítja életkörülményeinket – figyelmeztetett a kormányfő néhány napja a közrádióban.

Politológusok véleménye szerint Orbán a menekültkérdés kiaknázásával megpróbálja a szélsőségesen jobboldali Jobbik híveit átcsábítani, mert a felmérések szerint ez a párt – évek óta a nem legális bevándorlókkal riogatva – egyre inkább veszélyezteti a kormányzó Fideszt, attól alig 3-4 ponttal lemaradva.

A xenofóbia a magyarok körében soha nem mért szintet ért el. A Tárki közvélemény kutató intézet, amely ezt már 23 éve vizsgálja, nyilvánosságra hozta, hogy jelenleg a külföldiekkel szemben a magyarok 46 százaléka ellenséges. Hasonló szintet a 2001. szeptember 11-i merényletek után mértek csak, akkor 43 százaléka mondta a magyaroknak, hogy ellenzi a külföldieket hazájában.