Önkéntes vagy kötelező?

Oroszországban is érvényes az, amit a

WHOszakértői általánosságban állapították meg, hogy a 10-20 év közötti korosztály mind a gyerekek, mind a felnőttek világában érvényesülő legrosszabb hatásokat elszenvedi. Az oroszországi Gyermekegészségügyi Tudományos Központadatai szerint az utóbbi 5-10 évben jelentősen romlott az iskolások egészségi állapota az Orosz Föderációban. Az iskolából kikerülő gyerekek legfeljebb 3%-a minősíthető teljesen egészségesnek, azaz százból egy. Nő a látószervi, az emésztőszervi és a légzőszervi megbetegedések száma, egyre több a tartáshibás, továbbá idegbántalmakban szenvedő gyerek. Az iskolások egyharmada dohányzik, körükben masszívan jelen van az alkohol és a kábítószer. Egyre több a gyermeköngyilkosság.

Ennek a folyamatnak a megállítására és a gyerekek egészségének megőrzése céljából dolgozták ki az

Oktatási és Tudományos Minisztériumban„Az iskolás egészségügyi azonosítóját”, amelyet a gyereknek, a szüleinek, a pedagógusoknak, az iskolaorvosnak, más egészségügyi szakembereknek lényegében naplószerűen kell vezetniük a 11 iskolai év alatt. Eddig is már több iskolában kísérletképpen alkalmazták a meglepően vastag, csaknem 40 oldalas dokumentumot, amely fejezetekre bontott kérdéscsoportok révén „kutakodik” a gyerek és családja életében.

A kért adatok jó részének csak nagyon közvetve lehet köze a gyerek egészségi állapotához. Miért kell az azonosítóba beragasztani a gyerek szobájának fényképét vagy rajzát, miért kell harmadfokig felsorolni az összes rokonát, azok iskolai végzettségét, munkakörét, telefonszámait? – vetették fel jogvédők. Több kérdés firtatja, jó-e vagy konfliktusos a családi légkör, milyen a szülők egymáshoz való viszonya. Adatokat kérnek közeli rokonok betegségeiről, családtagok, vagy éppen a válaszoló gyerek káros szenvedélyeiről.

A gyereknek számot kell adnia barátairól, értékelő sorrendbe állítani kedvteléseit, 34 tételt tartalmazó lista alapján dokumentálnia kell, milyen élelmiszerekből mennyit fogyaszt naponta, hetente, havonta, s ezt hol teszi. Külön kérdéscsoport térképezi fel a család jövedelmi viszonyait, társadalmi státuszát, de még akár a politikai nézeteit is, amennyiben adatszolgáltatást várnak arra nézvést, milyen társadalmi akciókban, megmozdulásokban vesz részt a család.

Az azonosító egészségügyi része a fizikai állapotot felmérő szokásos adatokon kívül aprólékosan számba veszi azokat a betegségeket, amelyeken az iskolás már átesett, illetve amelyekben éppen most szenved, kórházi tartózkodásait, minden egészségügyi vizsgálatot, nemi érésének állomásait. S végül ott vannak a gyerekről készített pszichológiai és pszichiátriai tesztek és azok értékelései, amelyekből kibontakozik a gyerek személyisége és annak összes zavarai.

„Az iskolás egészségügyi azonosítója” olyan bizalmas információkat tartalmaz a gyerekről és a családjáról, amelyeket az emberek még közeli ismerőseikkel sem szoktak megosztani, mégis számos idegen ember fér majd hozzájuk – figyelmeztetnek jogvédők, akik szerint a hatóság durván megsérti a magánélet integritását, a jó hírnévhez való jogot, az alkotmányt, amikor kötelezővé szándékozik tenni a válaszadást. Az iskolák nemcsak gyűjtik és megőrzik az adatokat, hanem tovább adják azokat a helyi oktatási hivataloknak, az oktatási minisztériumnak tanulmányozásra és monitoringra, vagyis széles körben terjesztik. „Országunkat ismerve még jól járunk, ha a legbizalmasabb adatainkat nem minden utcasarkon fogják árusítani” – jegyezte meg egy jogvédő, aki attól tart, hogy egy ilyen komplex és kiterjedt információgyűjtés az állampolgárok fölötti totális ellenőrzés eszköze lehet.

Az azonosító kitöltése „önkéntes, de szükséges” – fogalmazza a

Moszkvai Oktatásminőségi Központigazgató-helyettese, aki szerint az iskoláknak joguk van bizonyos információkhoz. „A gyereknek be kell számolnia arról, hogyan élnek egymással a szülők, erre pszichológiai állapotfelmérés miatt lehet szükség, a lakásviszonyok a szociológusokat érdeklik, és egyáltalán: az iskolának ismernie kell a család státusát” – állította az azonosító kidolgozásában résztvevő szakember. „Bizony, minden információt begyűjtünk, de az adatok nem jutnak ki az iskolából” – próbálta megnyugtatni a háborgó szülőket, csakhogy nem mondott igazat. De már az is számos visszaélésre adhat alkalmat, hogy az adatokat a tanári kar megismeri, fönt lesznek a könnyen feltörhető iskolai szervereken. Szülők százai fájdalmas levelekben számoltak be azokról a megaláztatásokról és bántalmazásokról, amelyeket gyermekeik szenvednek el lelkiismeretlen tanároktól, akik visszaélnek a rájuk bízott iskolás egészségéről, mentális, pszichés betegségeiről szerzett értesülésekkel.

A család jogaiértelnevezésű társadalmi szervezetbe tömörült szülők még az iskolaév előtt nyílt levélben fordultak az oktatási miniszterhez azzal, hogy az „egészségügyi azonosítók” kötelezővé tétele emberi jogokat sért. A legnagyobb munkaközvetítő portál, a Superjob.rufelmérése szerint a 12 évnél fiatalabb gyerekek szüleinek 13%-a fenntartás nélkül elfogadja az „azonosítót” azzal érvelve, hogy így baj esetén gyermekük azonnali orvosi segítséget kaphat. Mintegy 40% szerint az „azonosító” hasznos lehet akkor, ha szerkesztői „ésszel és fanatizmus nélkül” járnak el, és ha a pedagógusok valóban tekintettel lesznek az abban tárolt adatokra. 28% inkább elutasítja a kezdeményezést, mert ennél fontosabb feladatokra költené a pénzt, illetve személyes adatainak a sérthetetlenségét félti. És 11% határozottan ellenez egy ilyen széleskörű adatrögzítést, mert „ezzel harmadik személy jut totális ellenőrzéshez a gyermek fölött”. Ezek a szülők azt mondják, hogy a gyerek egészségügyi kartonja tartalmazza a szükséges információkat, fölösleges új dokumentumokat gyártani.

Az

emberjogi ombudsmanszeptember elején, a honlapján közzétett nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra, hogy az európai konvenció, az oroszországi alkotmány és más törvények védik a magánélet sérthetetlenségét. Ennek megfelelően az „azonosító” csakis önkéntes lehet, kitöltésének megtagadása miatt a tanárok semminemű nyomást a gyerekre és szüleire nem gyakorolhatnak.

A minisztérium legutóbbi közlése szerint a mostani kísérletet a jövő tanévben más városokra és területekre is kiterjesztik, és csak a tapasztalatok kiértékelése után kerül sor az egészségügyi azonosító országos bevezetésére. A javasolt módszertant a régiók saját belátásuk szerint alkalmazhatják, hozzáigazíthatják földrajzi sajátosságaikhoz, nemzeti hagyományaikhoz. De még az egyes iskolák is módosíthatnak az azonosító kérdésein. A válaszadás önkéntes lesz, s az azonosítót is talán naplónak fogják nevezni – egyelőre ennyit ígér a központi hivatal.