Ököljogi megoldások – Maffiaállam, szélárnyékban meghúzódva
Belaruszban történetesen éppen most recseg-ropog a rezsim a feltételezett választási csalás miatt. Ha az Európai Unió nem ismeri el legitimnek Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, akkor nyugodtan alhat-e néhány hónap múlva Bojko Boriszov bolgár kormányfő, korábbi karatebajnok, aki hajdanán még testőrködött is Todor Zsivkov egykori kommunista diktátor mellett?
Egyelőre azonban minden azzal a komótos érzéketlenséggel zajlik, ami gyakori jellemzője a társadalmon élősködő politikai elitnek: ha többséged van, használd ki. A választójogi törvényt úgy módosították, hogy a jövőben nem csupán szavazólapon, hanem szavazógéppel is lehet voksolni. A szükséges berendezések beszerzését a központi választási bizottság feladatkörébe utalták. A most elfogadott módosítások miatt augusztus végén lemondott Sztefka Sztojeva, a bizottság elnöke, aki szerint manipulációk lehetségesek a szavazógépekkel az elvben 2021 márciusában esedékes parlamenti választásokon. Rumen Radev, a szocialisták által támogatott államfő megteszi, amit a maga részéről tehet: vétót emel, amit aztán majd annak rendje és módja szerint felülbírálnak.
Kormányellenes tüntetés Bulgáriában Bulgáriában, az EU legszegényebb országában, ahonnan valósággal menekül a lakosság, július elején kezdődtek a kormány lemondását követelő, időnként igen nagy tömegeket megmozgató tüntetések. Korrupcióval, az államgépezet maffiaszerű működtetésével, az oligarcháknak való behódolással vádolják a kormányzatot. Boriszov miniszterelnök lemondása mellett elsősorban Ivan Gesev legfőbb ügyész távozását, valamint előrehozott választások kiírását követelik.
A tiltakozás szeptember 2-án este különösen durva, erőszakos összecsapásba torkollott Szófiá-ban, több tucat sérülttel, száznál több őrizetbe vétellel. A rendőrök másnap hajnalig bontották a tüntetők sátrait és a „nem engedélyezett úttorlaszokat” a nagyobb közlekedési csomópontokon.
Közben az előző héten lemondott Danail Kirilov helyére új igazságügyi minisztert választott a parlament Desziszlava Ahladova személyében. Elemzők szerint nem várható, hogy ez a személycsere lecsillapítja az indulatokat.
A demonstrációsorozat közvetlen kirobbantója Hriszto Ivanov, a korrupcióellenes programmal létrehozott Igen, Bulgária elnevezésű párt elnöke volt, aki egy forró nyári napon néhány emberével együtt a tenger felől motorcsónakkal megközelített egy Burgasz közelében, festői környezetben található, erődszerűen megépített, úszómedencés palotát, amely Ahmed Dogan hajléka. A szóban forgó úriember a bulgáriai török etnikumhoz tartozik. A kommunista rendszer titkosszolgálatának az ügynöke volt 1974 és 1988 között Száva fedőnéven. Amikor Todor Zsivkov diktatúrája megbukott, Dogan megalapította a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért elnevezésű pártot, amely a liberalizmus eszméit tűzte zászlajára, és az ország mintegy 10 százalékát kitevő török kisebbség érdekképviseletévé kiáltotta ki önmagát. Az elvben ellenzéki párt impozáns céghálót alakított ki, amelyben jelentős szerepet kapott egy Deljan Pejevszki nevű építési és médiavállalkozó. Dogan időközben visszavonult a politikától, sem kormányzati, sem törvényhozási, sem párttisztséget nem tölt be, a médiában sem nyilatkozik. Mégis széles körben elterjedt nézet, hogy továbbra is szorosan összefonódik a hatalommal, és oroszlánrésze van az uniós támogatási pénzek elosztásában.
Amikor Ivanovék motorcsónakja partot ért a Dogan-szerájnak csúfolt palota közelében, az egész eseménysort rögzítő videófelvételen az volt látható, hogy a sziklák közt látszólag céltalanul sétálgató civilruhás férfiak mellett egy idő után jól megtermett egyenruhás rendőrök is megjelentek, hogy igazoltassák a víz felől érkezőket.
Kormányellenes tüntetés BulgáriábanA társadalom-lélektan nehezen megfejthető rejtélyeinek egyike, hogy oly sok, egyetlen zokszó nélkül hagyott sötét manipuláció, arcpirító maffiaérdek-érvényesítés után miért éppen itt szakadt el a cérna, és fogyott el az utca emberének türelme. Miért attól csordult túl a pohár, hogy kiderült: közhatalmi, rendvédelmi erők védik Dogan fényűző nyugalmát, holott ő immár nem közszereplő, nem jogosult ilyen védelemre? Tény, hogy ez a videófelvétel indította be a tüntetéseket.
A bolgár közállapotokra jellemző, hogy amikor Radev elnök is nyilvánosan a kormányellenes tiltakozók mellé állt, a legfőbb ügyészség azonnal razziát tartott az államfői hivatalban, és befolyással való visszaélés gyanújával őrizetbe vett két alkalmazottat.
Az ország jó ismerői ugyanakkor azt állítják, hogy az államapparátust foglyul ejteni sohasem rest oligarchák az ellenzéki oldalon is vannak – olyanok, akik a konkurenciaharcban jelenleg vesztésre állnak, de bíznak a politikai jószerencsében. Ezek egyik hangadója egy bizonyos Vaszil Bozskov, aki az ügyészségi körözés elől elmenekült Bulgáriából, és meg sem állt Dubajig. Ivan Gesev legfőbb ügyésznek ugyanakkor sikerült „megfejtenie”, mitől olyan kitartók a kormányellenes tüntetők: szerinte Bozskov fizeti őket.
Mindig adódnak persze balekok rosszkor rossz helyen: miközben a tüntetéseken főként a kormányhatalmat átszövő korrupciót ostorozzák, a rezsimnek kapóra jött egy Veszelin Mareski nevű szélsőjobboldali ellenzéki politikus – az egyik házelnökhelyettes – ügye. A bíróság – legalábbis első fokon – bizonyítottnak találta, hogy Mareski pénzt zsarolt ki egy étterem-tulajdonostól azzal a fenyegetéssel, hogy porig égeti az üzletét, és ezért négy évre ítélte. Az 53 éves férfi kiterjedt patikalánc, valamint szintén nem jelentéktelen benzinkúthálózat tulajdonosa, és a bolgár kormány most őt igyekszik felmutatni annak bizonyítékaként, hogy igenis lecsap az üzleti bűnözőkre.
A bolgár legfelső semmítőszék elnöke, Lozan Panov azonban nemrég a Der Spiegelnek adott nyilatkozatában teljes mértékben igazat adott a tüntetőknek. Szerinte az oligarchák hatalma összeolvad a törvényhozói, a végrehajtói és az igazságszolgáltatási hatalmi ágazattal. Erre bizonyítékul a már említett Deljan Pejevszkit hozta fel, aki valóságos médiabirodalom tulajdonosa, és – mint Panov fogalmazott – ha nem is hivatalosan, de a gyakorlatban amolyan „társminiszterelnöknek” tekintik, hiszen kulcsfontosságú intézményeket és hatóságokat képes befolyásolni.
„Normális országban bíróként távol kellene tartanom magam a politikától. De a mi esetünkben nekem is azt kell mondanom: igen, Bulgáriában elragadták, túszul ejtették az államot. Ezt az európai politika nem akarja tudomásul venni. Magyarországról és Lengyelországról sokat beszélnek, Bulgáriáról azonban sajnos nem” – mondta az interjúban Lozan Panov. Szerinte Bulgáriát az EU újra és újra egészségesnek nyilvánítja, és még eurómilliárdokkal jutalmazza is, ezzel viszont csak azt segíti elő, hogy a rákbetegségként burjánzó bajok továbbterjednek.
Bojko BoriszovAz, hogy az unió lényegében semmit nem tesz Bulgáriával kapcsolatban, az Európai Parlamentben is sokak nemtetszését váltja ki. A minap Vera Jourová, az európai értékek tiszteletben tartásáért és az átláthatóság biztosításáért felelős európai bizottsági alelnök sok szemrehányást kapott az EP-képviselőktől a polgári szabadságjogi, igazságügyi és belügyi szakbizottságban, vagyis a LIBE-ként rövidített testületben, ahol korábban már a magyar jogállamiság ügyében is számos emlékezetes és parázs vitát tartottak. Jourová éles hangon utasította vissza a vádat, miszerint ő Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök cinkosa lenne. Ez valóban túlzó megfogalmazás, hiszen az európai testületek hatásköre felettébb korlátozott, miként azt Brüsszel és Budapest, illetve Brüsszel és Varsó vitái is mutatják. Boriszov ellenfelei azonban azt állítják, hogy az Európai Bizottság és a soros EU-elnökséget ellátó Németország egyaránt szemet huny a bulgáriai korrupció fölött, alapvetően azért, mert a bolgár kormányfő az európai bizottsági elnök és a német kancellár kulcsfontosságú szövetségese a kereszténydemokrata szellemiségű Európai Néppártban. És Boriszov kétségtelenül odáig is hajlandó elmenni, hogy szeme sem rebben, szavakban buzgón támogatja Ursula von der Leyent és Angela Merkelt, amikor a jogállamisági kritériumok fontossága kerül szóba.
Az európai uniós politikusoknál könnyebben és szabadabban beszél James Pardew, az Egyesült Államok volt szófiai nagykövete, aki egy időben magas rangú NATO-tisztviselő is volt, de karrierjét az amerikai katonai hírszerzésnél alapozta meg. Szerinte Boriszov túlment minden tolerálható határon, hatalomgyakorlása egyfajta Putyin-lightként minősíthető. Ha Európának fontos a demokrácia védelme, akkor támogatnia kell a változást követelőket – írta Pardew, hozzátéve, hogy Washingtontól ez sajnálatos módon nem várható, amíg Donald Trump lakik a Fehér Házban.
Visszatérve a bulgáriai választások ügyéhez: a heves tüntetésekről készült látványos beszámolók sem feledtethetik, hogy Boriszov még nem vesztette el a lakosság bizalmáért vívott harcot. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a Bolgár Szocialista Párt szoros küzdelemre számíthat a következő választáson. A GERB jelenleg mintegy 24 százalékos támogatottsággal rendelkezik, míg a szocialisták 23 százalékkal. A megkérdezettek 47 százaléka vélekedett úgy, hogy új, idő előtti választásokat kellene tartani.
