Nyelvtörvény: nem látnak okot arra, hogy Szlovákia változtasson
Az Európa Tanács (ET) múlt héten nyilvánosságra hozott jelentése azt ajánlotta Szlovákiának, hogy ne korlátozza a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeit azokra a településekre, ahol a kisebbség aránya eléri a 20%-ot. A szlovák politikusok szerint viszont megfelelő a jelenlegi gyakorlat, hiszen - ahogy rendre hangoztatják-átlagon felüli jogaink vannak.
A jelentést a múlt hét közepén hozta nyilvánosságra az ET - számolt be az Új Szó szlovákiai magyar lap. A kisebbségi jogokban illetékes Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes akkor időt kért, míg áttanulmányozza a terjedelmes dokumentumot. Az Új Szónak tegnap küldött válaszában pedig azt írta, nem lát okot arra, hogy Szlovákia változtasson az eddigi joggyakorlaton. Čaplovič meg van róla győződve, hogy „a 20 százalékos határ adekvát és az Európai Unión belül standard megoldást jelent". Hasonló véleményen van a kulturális tárca is, „megfelelőnek ítéli a 20%-os határt". Čaplovič szerint a nyelvhasználattal kapcsolatban különben is azok a kisebbségek érdemelnek megkülönböztetett figyelmet, melyeknek nincs „anyaországuk", például a romák és aruszinok.
Számos európai országban viszont nem kötik minden kisebbségi jog alkalmazását a 20%-os határhoz, vagy alacsonyabb a határ. Legutóbb az ET Szerbiát dicsérte meg, mert a kisebbségi nyelvek használatát ott is lehetővé teszi, ahol a kisebbség aránya nem éri el a törvényben meghatározott alsó határt - ami ott ráadásul csak 15 százalék. Szabómihály Gizella nyelvész szerint az ET másként értelmezi a nyelvhasználati jogok biztosítását, mint Szlovákia: nálunk például nem kötelesség a kisebbségi hivatali nyelvhasználat, csak lehetőség. A nyelvhasználat ráadásul csak a községekre vonatkozik, nem pedig a járásokra vagy a megyékre. A kisebbségekre vonatkozó ajánlások betartása nem erőssége a kormánynak. Robert Fico kormányfő szeptemberben azt ígérte magyar partnerének, hogy a nyelvtörvénnyel kapcsolatban jegyzett EBESZ-főbiztos összes javaslatát megfogadják. Ezek közé tartozik az átfogó kisebbségi törvény kidolgozása is. Fico pár héttel a miniszterelnöki találkozó után már azt mondta Knut Vollebaek főbiztosnak, hogy ilyen jogszabályra nincs szükség, mert nálunk a kisebbségeknek átlagon felüli jogaik vannak.
Sólyom is szóba hozta
A szlovákiai nyelvtörvényről is tárgyalt pénteki találkozóján Sólyom László köztársasági elnök és Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke. A köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta Jerzy Buzeket.
A megbeszélés témái között szerepelt az Európai Unió (EU) aktuális ügyeinek, a koppenhágai klímakonferencia és a közös energiapolitika kilátásainak, illetve a lisszaboni szerződés elfogadása után az EU intézményeire váró szerep megvitatása is.
A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Sólyom László kiemelte, hogy a szlovákiai nyelvtörvényről is tárgyalt vendégével.
Az államfő üdvözölte, hogy az Európai Parlament és Jerzy Buzek is foglalkozik ezzel a kérdéssel – írta az MTI.
