Nobelpriset – a díjak díja

1) Szüless fiúnak! A most 124 éves Nobeldíj története során ugyanis 726 esetben ítélték oda férfinak, s mindössze 41 nő részesült e nagy presztizsű kitüntetésben.

2) Tanulj természettudományokat! Ezek az egymáshoz közel álló tudományágak egyre inkább kiegészítik egymást, s támogatólag hatnak egymásra. Ennél fogva nagyobb esélyt nyújthatnak egy Nobel elcsípésére. Akár két díjra is, mint például Marie Curie esetében, aki a fizikában (1903) és a kémiában (1911) is világelső lett (ráadásul nőként!)

3) Tanulj vagy kutass az Egyesült Álalmokban! A díjat elnyert tudósok sorában túlnyomó többségben vannak az onnan- vagy oda-származók. Eddig 235 amerikai kutatónak jutott a megtiszteltetés hogy megkapja a díjak díját. S a világ e szempontból legsiekresebb 10 egyeteme között 9 amerikai. Maga a Harvard pedig 24 elvitt Nobeldíjjal mondhatja magát a legjobbnak ezen a toplistán.

Ha pedig író vagy, légy francia! Az irodalmi díjak közül legtöbb, 39 (! ) francia íróké lett.

4) Legyenek kiváló agyak az egyetemi társaid! Sok esetben nem tudtak dönteni az odaítélők: s megosztották a díjat 2-3 közösen dolgozó kutató között, leggyakrabban az orvosi- a fizikai és a kemiai díjjal jártak így. Az orvosi Nobel medál 38-szor került egy tudós nyakába, 31 alaklomal ketten kapták, 32 esetben hárman.

5) Olvasd Nobel díjas írók könyvét! Felettébb tudománytalan megállapítás, de ez derült ki egy körkérdésből: a megkérdezett díjazottak legtöbbje Nobeldíjas írókat nevezett meg kedvenceként. Itt olvashatod a listát.

A donátor, Alfred Nobel 1895. november 25-én, SanRemo-ban írt végrendeletével majdnem teljes vagyonát – konkrétan: 31 millió koronát (mai értéke ca. 1,65 milliárd korona) tette fel arra, hogy majdan évről-évre egy méltónak tekinthető pénzösszeggel és éremmel (200 gr arany) jutalmazzák az emberiség javát legjobban szolgáló humanistákat – természettudósokat, orvosokat, írókat. Hogy a világ megismerje és ünnepelje őket, életművüket, munkásságuk innovatív eredményeit.

A díjazotak nevének bejelentése általában két hónappal előzi meg a decemberi ünnepélyes átadást, mely köré a vagyonkezelő Nobel Alapítvány, tudás-fesztivált szerevez, amikor tíz napon át itt a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó lángeszek száma. Október első hetén sorra nyílnak az akadémiai tanácstermek aranyozott ajtói, s a döntést meghozó kupaktanácsok első emberei végre leleplezik a neveket.

Akiket elér a 'magic call' – majdnem mindig sokkot kapnak... Emlékeztek még Doris Lessing-re? aki éppen a reggeli piacozásból tért haza, s újságírók hada várta a kapuja előtt. Amikor elárulták neki, mire a felhajtás, ő csak lehuppant a lépcsőre, s hitetlenkedve csóválta a fejét: adhatták volna hamarabb is... – csúszott ki a száján, zöldségeskosarain megpihenve.

Idén rekordszámú jelölt került a békedíj-bizottság elé – közülük 38 valamilyen szervezet. Ezutóbbi nem szokatlan, hiszen többször előfordult már, hogy többen, például al-Sadat és Begin (1978) – vagy testület kapta a kitüntetést: például a UNICEF (1965), az Amnesty International (1977) az Orvosok határok nélkül (1999) vagy a Vöröskereszt (1917, 1944, 1963). Kevesen tudják, hogy Sztálin kétszer is esélyes volt a béke-díjra (1945, 1948) a világháború befejezéséért tett erőfeszítéseiért. Ellenben Churchill kapott is egyet – irodalmit! Gandhi viszont a nagy vesztes: 1937 és 1948 között minden évben jelölték béke-díjra, mégsem kapta meg.

Az orvosi, fizikai, kémiai, közgazdasági és irodalmi díjra egyenként 250-300 ajanlás futott be a szokásos februári határidőig. A jelöltek listája – minden ellenkezö híreszteléssel ellentétben – 50 éven át titkos, csakúgy, mint a válogatás teljes folyamata. Az 'állítólagos' a 'kiszivárgott' s más tuti-tippek, pusztán a sajtó találgatásai. Esetleg az önjelölteké, akikből minden évben, akad pár tucatnyi. Rejtély, miért vélik úgy, hogy komolyan veszi bárki is őket. Ellenkezőleg: örökre elütik magukat a lehetőségtől.

Posthumous nem jelölhető senki. Ezt a kitételt 1974-ben csatolták a feltételek sorához. Ha egy jelölt a jelölése után elhalálozna – ha közben megítélik neki, megkapja a díjat. Ez egyszer történt meg: 1996-ban a közgazdasági díjazott, W. Vickrey elhunyt a bejelentés után pár nappal.

Márciustól két hónapon át rostálják a neveket, s május végére összeállítják az első, 15 jelöltet tartalmazó listát. Majd az összegyűjtött művek, vélemények, információk alapján, elkészítik az írásos értéklést a tudományágak 'állva maradt' jelöltjeiről. A szeptemberben újra összeülő bizottságok tovább szűkítik a kört – s szétküldik a következő évi jelölésre felkérő meghívókat és a jelölő űrlapokat, a világ 600-700 tudományos, művészeti intézményének s a kiválasztott szaktekintélyeknek.

Az irodalmi díj esetében, a díjat odaítélő (svéd nyelvben és irodalmban illetékes) 18 tagú Akademien (mely nem királyi, mint sokhelyütt írják), illetve ennek társintézményei, az egyetemek irodalmi és nyelvészeti tanszékei, a korábbi irodalmi-díjasok, és azok országában reprezentatívnak mondható irodalmi szervezetek elönökei. Ebben is 50 évre szól a titoktartás.

A fizikai és a kémiai díjak a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hatáskörébe tartoznak, az orvosiról a Karolinska Intézet dönt, míg az 1968-ban a Svéd Nemzeti Bank által létrehozott és finanszírozott közgazdasági díjról ök is döntenek. A békedíj odaítélésének jogát – az akkor még a svéd Koronához tartozó Oslo 'kapta' – ott is maradt, Norvégia 1905-ös függetlenné válása utan is.

Előfordult, hogy néhány levél is elég volt: Frederick G. Banting és John MacLeod elsőre, mindössze három ajánlással befutott az inzulinnal, míg Robert Koch neve 55 ízben került fel a listára, de csak négy év elteltével kapta meg a díjat a TBC kórokozójának felfedezéséért.

1901 és 2014 között összesen 537 Nobel-díjat ítéltek oda 829 személynek/szervezetnek. Mivel voltak, akik dupláztak, gyakorlatilag 802 személyről és 20 szervezetről van szó. Mindössze 40 nő kapott Nobel-díjat. 11 nőt jutalmaztak orvosi díjjal, 12 kapott irodalmit, 12 békedíjat és egy közgazdaságit.

Marie Curie kétszer is: 1903, férjével, Pierre-rel megosztva, fizikait, majd 1911-ben egyedül, kémiait is. (Rajta kívül csak egy nő kapott fizikai díjat). Kémiait még három, közöttük 1935-ben a lánya, Iréne, aki férjével, Frederic Joliot-val osztozott rajta. Marie és Pierre másik lánya, Eva feleségül ment egy amerikai diplomatához, H.R. Labouisse-hoz, aki pedig az UNICEF alapítójaként kapott béké-díjat (1965).

A legifjabb díjazott a britt W.L. Bragg 25 évesen, apjával megosztva részesült a fizikai díjban, 1915-ben. A legidősebb pedig, Leonid Hurwitz, aki 90 évesen kapott közgazdasági díjat (2007)

Voltak, akik nem vették át díjukat. Három német tudós, Richard Kuhn (kémia,1938), Adolf Butenandt (kémia,1939) és Gerhard Domagk (orvosi,1939) nem utazhatott Stockholmba a díjért, mert Hitler ezt megtiltotta nekik – később megkapták az aranymedált és az oklevelet, de a pénzt nem. Míg Boris Pasternak 1958-ban elfogadta, de a hatalom nyomására hazájának kellett felajánlja a Nobel-díját.

Jean-Paul Sartre, 1958-ban nem vette át a díját – mivel következetesen visszautasított minden kitüntetést. Le Duc Ho, aki 1973-ban Kissingerrel megosztva kapott béke Nobel-díjat, a vietnámi háborút lezáró béketárgyalásokért, ám az országában uralkodó helyzetre hivatkozva nem látta módját az átvételnek.

P.S. Ha szeretnél valaha részese lenni a decemberi díjátadó ünnepségnek és a bankettnek? Még októberben vedd fel a kapcsolatot a szervezővel, a svéd Külügyminisztériummal (Utrikesdepartamentet), ugyanis ők osztják ki az ingyenes belépőket az ünnepségre, ezervalahány koronáért a bankettre.

Forrás: Nobelprize.com