Nincs válasz a radikálisok nyomulására
Az EU országainak többségében a szélsőjobb nyíltan vagy burkoltan kormányon van s erre sem az EU-nak, sem a szociáldemokratáknak nincsenek válaszai. A baloldal, miközben védi a kisebbségeket, elmulasztotta, hogy foglalkozzék a társadalmi többség identitásának kérdéseivel is. Riadt nyúlként kell-e szemlélni a radikális jobb előretörését? Német meghívásra e kérdésekről tanácskoztak Budapesten a térség társadalomtudósai.
A bevezető mondatokban Tabajdi Csaba szocialista európai képviselőt idéztük. A politikus emlékeztetett, hogy immár Hollandiában, Dániában és más régi nyugati demokráciákban is kénytelenek a szélsőjobb bevonásával vagy külső támogatásával kormányozni s a francia, az olasz demokrácia romákat zsuppol ki - miközben senkinek nincsenek jó válaszai arra, mit tegyenek a demokrácia riadtan figyelő „nyulai” az ellene acsarkodó, nyomuló farkasokkal szemben. A szélsőjobb immár sok szavazatot kap azoktól is, akik korábban balra szavaztak, mert ezek az emberek már nem bíznak abban, hogy a szocialisták meg tudják oldani a nemzeti önazonosság, a bevándorlás kérdéseit. Különösen súlyos ez Közép-Kelet-Európában, részben nemrég született nemzetállamok régiójában, ahol a feldolgozatlan történelem terhe is nyomaszt – így Tabajdi.
A német szociáldemokraták pártalapítványa egy éve rendezte, ugyancsak Budapesten az első hasonló tanácskozást, amelyen a szélsőjobb helyzetét, veszélyeit térképezték fel régiónkban. Az újabb konferencia elsősorban arról szólt, milyen stratégiákkal lehetne visszaszorítani ezt a növekvő veszélyt. Bár térségünk hat államának tudósait hívták meg, nem regionális, európai probléma vár megoldásra, hangsúlyozta Heinz-Albert Huthmacher, az SPD Ebert-Alapítványa budapesti irodájának vezetője.
A szászoknál nincs megalkuvás
A négymilliós Szászországban hagyományosan a kereszténydemokratáké a többség, a tartomány parlamentjében a Balpárt,a szociáldemokraták, a liberálisok és a Zöldek mellett ott van az NPD is: az ismert neonáci párt 2005-ben még több mint 9, tavaly viszont már csak 5.6 százalékot kapott. Ám nem sokra jut vele: valamennyi többi párt megegyezett, hogy az NPD semmiféle javaslatát nem támogatják – még akkor sem, ha azzal egyébként a tárgyat illetően egyetérthetnének – hallhattuk Henning Homanntól, az SPD tartományi képviselőjétől, A neonácik a tavalyi önkormányzati választásokon mindössze 2.3 százalékot szereztek - de ez is sok. Szászország költségvetéséből évi 3 millió eurót fordít arra, hogy a civiltársadalom erősítésével, a megelőzéssel elejét vegye a szélsőjobb eszmék terjedésének. S jut ebből a pénzből az erre a célra felállított rendőri erőknek, ügyészségnek is, amelyek feladata a veszélyes jobb-radikálisok kordában tartása.
Biztató helyzetképpel szolgált a prágai kutató, Jan Cerny: szemben a 90-es évek elejének roma-ellenes támadásaival a helyzet viszonylag nyugodt. Az egyetlen, Munkáspártnak nevezett alakulat 1.6 százalékot kapott a legutóbbi választáson. Amiben persze annak is szerepe lehet, hogy a cseh társadalom viszonylag homogén, a negyedmillió romának csak a fele él elesetten és bevándorlás nem igen tapasztalható.
Javuló légkör Szlovákiában
Kevésbé derűlátó képet festett Grigorij Meseznyikov, a pozsonyi Politikatudományi Intézet vezetője. Slota nyílt nacionalistái a nyáron a 4 évvel ezelőtti 11.7 százalékkal szemben csak 5 százalékot szereztek, de a szavazatokat nagy részét most Fico „ magukat szociáldemokratának nevező nacionalista-populistái” kapták. A kutató szerint Slotáék botrányai következtében az SNS kemény magjából még náluk is szélsőségesebb párt-alakulat bontakozhat ki. Az Iveta Radicova vezette új, jobbközép kormány nyári megalakulása azonnal megváltoztatta a légkört, enyhítette a nemzetiségi feszültségeket, eltűntek a Fico által szított magyar-ellenes hangulatok – ez pedig jobb feltételeket teremtett a radikális nacionalistákkal, radikálisokkal szembeni ellenálláshoz is. A magyar kisebbség meghatározó pártjának részvétele a kormánykoalícióban, annak karizmatikus vezetőjével (Bugár Bélával), pozitívan befolyásolhatja a kormány nemzetiségi politikáját – hallhattuk a szlovák társadalomtudóstól.
Florin Turcanu, a Bukaresti Egyetem tanára is az ottani szélsőjobb visszaszorulásáról tudott beszámolni. De arról az aggodalomról is, amely a Jobbik erdélyi megjelenését kíséri, ottani román és magyar körökben egyaránt. A párt elnöke, Vona Gábor már korábban szónokolt ott ifjúsági táborokban - s idén felállították a párt állandó marosvásárhelyi irodáját.
