Megszólalt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az iráni atomprogrammal kapcsolatban
Még mindig nem tudni egyértelműen, mi a célja az iráni urándúsításnak.
Az Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között vasárnap megkötött megállapodás „időt biztosít a diplomáciának” – vélte Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a 2015. évi atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalásokra utalva.
„Mostantól számítva néhány nap múlva” az ENSZ-szervezet ellenőrei hozzáférhetnek a különböző iráni atomlétesítmények ellenőrzéséhez szükséges berendezésekhez, és megbizonyosodhatnak róla, hogy a több hónapi bizonytalanság után pontosan működnek-e – jelentette ki Grossi.
Az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő ENSZ-szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a vasárnapi megállapodás nem végleges megoldás. Mint mondta, a legsürgetőbb kérdést sikerült megoldani, Teherán lehetővé teszi, hogy az ellenőrök karbantartsák az iráni atomlétesítményeket megfigyelő eszközöket, de az azok által rögzített adatokhoz továbbra sem férnek hozzá.
„Meg tudjuk azonban őrizni az összes szükséges információt ahhoz, hogy fenntarthassuk a megfigyelés folytonosságát, amíg a bécsi tárgyalások révbe nem érnek” – hangsúlyozta Grossi.
A főigazgató az új tényekről tájékoztatta a NAÜ kormányzótanácsát, amely hétfőtől ülésezik az osztrák fővárosban. „Úgy gondolom, hogy ezek nyomnak majd a latban a folyamatban lévő tárgyalásokon” – jelentette ki Grossi, miközben fennáll a kockázata annak, hogy a testület Irán elleni büntetőintézkedésekről fogad el határozatot.
A megállapodás azután született meg, hogy Rafael Grossi vasárnap Teheránban Mohammad Eszlámival, az Iráni Atomenergia-ügynökség vezetőjével tárgyalt. A NAÜ már hónapok óta nem fér hozzá a kamerákban tárolt adatokhoz. Grossi először utazott Iránba, amióta az új iráni elnök, Ebrahim Raiszi augusztusban letetette a hivatali esküt.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kedden előterjesztett szokásos negyedéves jelentésében az együttműködés hiányával vádolta meg Iránt. Raiszi szerdán határozottan visszautasította a bírálatot, és kijelentette, hogy országa átláthatóságról tett tanúbizonyságot. „Ha a NAÜ nem konstruktív módon közelít, nincs értelme, hogy Irán konstruktívan reagáljon” – mondta.
Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország), valamint Németország – 2015-ben Bécsben megállapodást írt alá, amelyben Irán az ellene bevezetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében vállalta, hogy korlátozza atomprogramját. A nyugati nagyhatalmak azzal vádolták Iránt, hogy atombombára kíván szert tenni, amit Teherán máig tagad.
Donald Trump 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszként fokozatosan megszegte a szerződésben vállalt – az urándúsítás fokára, dúsított uránkészlet nagyságára és az urándúsító centrifugák kategóriájára – vonatkozó kötelezettségvállalásait. A felek áprilisban állapodtak meg a tárgyalások újrakezdéséről, de azokat június 20-án, két nappal az ultrakonzervatívnak tartott Raiszi megválasztása után elnapolták.
(Kiemelt képünk: Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója és Behruz Kamálvandi, az Iráni Atomenergia Szervezet (AEOI) helyettes vezetője megbeszélést folytat Teheránban 2021. szeptember 12-én. MTI / AP / Iráni Atomenergia Szervezet)
