Németország választ

E valószínű esetben továbbra is Angela Merkel marad a kormányfő. Akárcsak akkor, ha a választási eredmény ismét olyan szorosan alakul, mint négy évvel ezelőtt – s a két nagy párt koalíciójuk folytatását látja célszerűnek. Bármelyik lehetőség válik is valóra: Berlin külpolitikájában nem várható érdemi változás, a bel –és a gazdaságpolitika hangsúlyai tolódhatnak el, nem lényegesen.

A választójogosultak száma 62.2. Mió. - háromszázezerrel több, mint 2005-ban. Akkor a jogosultak 77.7 %-a szavazott és valószínű, hogy a politikailag általában tudatos, aktív nagy többség ezúttal is elmegy majd leadni voksát. Annál is inkább, mert a válság Európa legnagyobb gazdaságát, ezzel lakosságát is keményen érintette, érinti és a bankcsődök, az autóipari drámák, a megnőtt munkanélküliség közepette a választók felkészült, hatékony parlamentet és kormányt igényelnek.

A sikeres Merkel marad

Ezt egyébként eddig is megkapták. Akárcsak 1966-69-ben, amikor a konzervatívok és a szocialisták először kormányoztak együtt, a két nagy párt másodszor, az elmúlt négy évben is általában jó erőket küldött a kormányba s annak vezetője, Merkel asszony, minden várakozást felülmúlva rendkívül sikeresnek bizonyult. A közös munkát természetesen megkönnyítette, hogy a két nagy párt korábban, már az SDP-Zöldek koalíció 1998-2005-ös kormányzása idején együttműködött. Gerhard Schröder, a szociáldemokrata kancellár vállalta annak idején a hálátlan, de halaszthatatlan feladatot, hogy a jóléti – és az egészség-biztosítási rendszer átalakításával csökkentsék a költségvetési hiányt. A takarékossági rendszabályokba, amelyek kimunkálásában az akkor ellenzékben lévő CDU/CSU is részt vett, Schröder azután - nem meglepően - belebukott. 2005-ben előrehozott választásokba menekült és - ha szerény arányokban – de alulmaradt. Az SPD 4.4 %-ot esett vissza és a voksok 34.2. %-át kapta. A CDU/CSU 3.3 %-ot vesztett, de így is 35.2 % szavazott rájuk. Gyengültek a Zöldek, erősödött az FDP – de különösen az egykori NDK-állampártból kinőtt Balpárt a Die Linke: országosan 8.7 %-ot szerzett, de a volt keleti tartományokban minden negyedik választó rájuk szavazott.

A nagy-koalíció vitatott példája

Miután a kiegyensúlyozott erőviszonyok mindkét nagy pártnak csak ingatag koalíciós lehetőséget kínáltak azok végül – az ország gazdasági helyzetére tekintettel is – a rendhagyó nagy-koalíció mellett döntöttek. Az együttműködés e négy évben is korrekt volt, bár a CDU/CSU soha nem titkolta, hogy maga mellett érezve a trendet (az idei európai parlamenti választáson a CDU/CSU 37.9, az SPD 20.8, az FDP 11 %-ot kapott) a helyzetet csak átmenetinek tekinti s a következő választáson, immár a remélt immár szilárd többség birtokában, a szociáldemokraták nélkül alakít kormányt. A jobboldalnak a sikerre annál is nagyobb reménye van, mert kancellár-jelöltje, Angela Merkel, sikeres és általában lényegesen népszerűbb, mint ellenfele, Frank-Walter Steinmeier, alkancellár és külügyminiszter.

Ha további német témájú cikkekre kíváncsi, látogasson el a