Német államminiszter félti a magyar alkotmányt
Kétszázezernél több orosz zsidó vándorolt be a rendszerváltás óta Németországba. Ezt a figyelemreméltó jelenséget dolgozza fel a Külügyminisztériumban nyílt fényképkiállítás, amelynek megnyitásán részt vett Cornelia Pieper, a német külügyi tárca államminisztere. Kétnapos budapesti látogatáson több vezető kormánypolitikussal tárgyalt. Tapasztalatairól kérdeztük a szövetségi kormánykoalícióban részt vevő liberális párt, az FDP vezető politikusát.
A német kormány illetékesei az elmúlt években nem egyszer figyelmeztettek – ha többé-kevésbé diszkréten – is a magyar demokráciát, a jogállamot fenyegető veszélyekre. Ön legutóbb azt mondotta: tekintse a magyar kormány partnerének az Európai Bizottságot. Megfogadták Budapesten a baráti tanácsokat?
Vannak még német részről gondjaink, ha például látjuk azt a vitát, amely most Magyarországon az alkotmánybíráskodás kérdéseiről folyik. Lényegében az Alkotmánybíróság függetlenségéről van szó s véleményünk szerint nem megengedhető a jogállamiság ilyen fajta korlátozása. Döntés még nincs, folyik a parlamenti vita. Nagyon reméljük, hogy tiszteletben tartják a bíróságok függetlenségét, különös tekintettel az Alkotmánybíróságra, a nem korlátozzák azt a kormánypárt kétharmados többségével. Ez nem lenne jó, hiszen ez az ország, amellyel 1989-ben együtt indultunk az új, forradalmi úton, amely elsőnek nyitotta meg határát a keletnémet menekülők előtt, számunkra még mindig nagyon becses. Magyarországnak ezt a közös utat nem szabad elhagynia.
Hogyan, milyen csatornákon juttatják el véleményüket a magyar kormány illetékeseinek?
A megbeszéléseken, amelyet Németh Zsolt külügyi államtitkárral és a tárca más vezetőivel, majd Martonyi János miniszterrel folytattam, napirendre kerültek a belpolitika kérdései is. Az Európa-politika sok kérdése köt össze bennünket, de nem hagyhatjuk szó nélkül a tényt, hogy Európa érték-közösség is, hogy a közös Európa a szabadságon, a demokrácián, a jogállamiságon alapul és minden egyes tagállam kötelessége, megvédeni ezeket az alapelveket. A magyar kormány, az Európai Bizottság kívánságára is, bizonyos dolgokat már kijavított – de úgy vélem, nem kellene ismét egyszer erőt alkalmazni s a kétharmados többséggel fellépni a jogállamiság őrével, az Alkotmánybírósággal szemben.
Bukarestből érkezett Budapestre – mit gondol a legújabb kisebbségi viszályról?
A kisebbségek jogait az EU minden országában meg kell védeni, azoknak egyenlő jogokat kell biztosítani, de nem tartom helyesnek a radikális fellépést. Nézetem szerint radikális magyar pártok jelenlegi romániai fellépése nem teremt termékeny talajt a diplomáciai megoldások számára.
Magyarországon működő német vállalatok egyre többet panaszkodnak. Mit gondol Berlin ezekről a panaszokról?
Utamra felkészülve természetesen magammal hoztam német vállalatok, mindenekelőtt nagy energia-cégek, bankok, távközlési cégek gondjait s azokat tolmácsoltam is. A német vállalatok a jogrendszer bizonytalanságát panaszolják, amit a törvények gyakori módosítása, az adórendszer állandó változtatása, új adók bevezetése jelent. Az országnak természetesen le kell építenie adósságait. Azt, hogy ezt hogyan teszi, belügy, de annyi bizonyos, hogy mi Németországban ezt nem így tettük volna. Mindenesetre ügyelni kellene arra, hogy ne riasszák el a befektetőket a rendelkezések hirtelen változtatásával, különadók bevezetésével.
