Nem sikerült az áttörés Merkel kihívójának
A nézők többsége Angela Merkelt találta hitelesebbnek és rokonszenvesebbnek. Kihívója, a szociáldemokrata Peer Steinbrück, a vártnál jobban szerepelt és a nézők elismerték szakértelmét a két kormányfő-jelölt vasárnap esti tv-vitájában. Merkel nyitva hagyta a lehetőséget a két nagy párt esetleges újabb koalíciója előtt, míg Steinbrück megerősítette, hogy a marxista Balpárt bevonásával nem alakítanak kormányt – legalábbis nem a jelenlegivel.
Ez volt a két listavezető első és egyetlen nyilvános vitája a szeptember 22-i választások előtt, amely elsősorban az SPD jelöltje szempontjából volt kulcsfontosságú: annak pártja minden felmérés szerint elmarad a népszerű Merkel vezette kereszténydemokratáktól. Steinbrücknek az áttörés a két nagy közszolgálati adón közvetített másfél órás vitában aligha sikerült. Vitahelyzete azért sem volt könnyű, mert az egykori, CDU-SPD koalíciós kormány pénzügyminisztereként 2005-2009 között jól együttműködött Merkel kancellárral.
Tanulságos módon a 90 percből, amelyben egyenlő arányban beszélhettek a vetélytársak, csak mintegy 15 perc jutott külpolitikai témákra. Steinbrück határozottan kizárt minden fajta német részvételt egy, a szír kormány elleni katonai akcióban, míg Merkel szerint erre Berlin csak az ENSZ, a NATO vagy az EU felhatalmazásával vállalkozhatna. Az SPD-jelölt bátor emberként jellemezte Edward Snowdent, aki kiszivárogtatta az amerikai hírszerzés titkait és rámutatott: mivel a németországi hírforgalom 75 százalékát amerikai óriásvállalatok bonyolítják, azok révén az amerikai hatóságok betekinthetnek a német hírforgalomba. A kancellár erre azzal válaszolt, hogy az amerikaiak „német területen nem ellenőriznek németeket – ám az egyes országok jogrendje eltérő”. Éppen ezért a cél az, hogy egységes európai adatvédelemről állapodjanak meg.
Steinbrück kiindulópontja az volt, hogy a CDU/FDP koalíció négy éve nem hozott haladást, húsz milliárddal emelkedett az államadósság és különösen szociális téren sok a tennivaló. Merkelnek nem volt nehéz válaszolnia: négy éve alatt 1.9 millióval nőtt a munkahelyek száma, az állam kevésbé adósodik el, mint korábban s a tervek szerint 2015-tól már megkezdhetik az adósság csökkentését. A kancellár nem cáfolta, hogy Görögország újabb támogatásra szorulhat (amelynek 27 százalékát a németek fizetik), ám a segítség alapvető érdekük, hiszen az euró a német jólét alapja, a közös pénzt meg kell védeni. Steinbrück szerint is támogatni kell a görögöket, de nem az eddigi módszerekkel, mert az „halálos méreg.” A szocdemek javaslatát igazságosabb adórendszerre, a gazdagok nagyobb megadóztatására a kancellár azzal utasította el, hogy ez csökkentené a foglalkoztatottságát, így kevesebb adó folyna be, mint korábban. Szólt viszont Merkel arról, hogy a G-20 országok hétvégi találkozóján napirenden lesz az adóparadicsomok megszüntetése és az automatikus információ-csere az országok között az adócsalások visszaszorítására. A kancellár egyébként minden korábbinál határozottabban elutasította a testvérpártját, a CSU-t vezető Horst Seehofer javaslatát, hogy szedjenek díjat a német autópályákat használó külföldiektől.
Az egyik vitavezető újságíró vetette fel, hogy sok szavazó szívesen látna újra nagy-koalíciót, abban bevált pénzügyminiszterként Steinbrücköt. Az leszögezte, hogy ilyen kormányban nem vállalna szerepet, a cél az SPD-vezette koalíció a Zöldpárttal. Jóllehet a marxista Balpárt bevonásával várhatóan mindenképpen többségük lenne a választás után, Steinbrück szerint ezzel, a kommunistákat és „szektásokat” is magában foglaló párttal – legalábbis egyelőre – nem lehet együttműködni.
A jelenlegi felmérések szerint a CDU/CSU és a liberális FDP elég szavazatot kaphat a szeptember 22-i választáson ahhoz, hogy ismét kormány alakítsanak – bár jelentős választói rétegek csak a hátralévő hetekben döntenek. A sok szavazót vesztett FDP kiesése a parlamentből nyitva hagyná a lehetőséget újabb nagykoalíció előtt.
