Nekünk is szól a német kezdeményezés
Feltűnést keltett, hogy Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke legutóbb ismét hangsúlyozta, mennyire fontos a jogállamiság európai alapértékeinek megtartása és megtartatása az Unió valamennyi tagállamában. Guido Westerwelle német külügyminiszter külön nyilatkozatban üdvözölte Barroso állásfoglalását, emlékeztetve a kérdéssel kapcsolatos korábbi berlini kezdeményezésre.
Westerwelle tavasszal hozta nyilvánosságra a német, a dán, a finn és a holland kormány közös kezdeményezését, amelynek célja, hogy jobb eszközöket találjanak az európai alapértékek, a jogállamiság megvédésére az Unió tagállamaiban, azon túl, hogy adott esetben megvonnak támogatásokat, vagy esetleg felfüggesztik az illető állam szavazati jogát. „Olyan politikai mechanizmusra van szükségünk, amely idejében és hatékonyan tudja kezelni a lehetséges hibás fejleményeket. Pozitív, hogy az Európai Bizottság és annak elnöke felkarolja ezt a kezdeményezést” – hangoztatta a német külügyminiszter, rámutatva: javaslatuk nem irányul egyes országok ellen s azt már az Unió sok tagja fogadta érdeklődéssel. „A további lépések az Európai Bizottság hatáskörébe tartoznak” – tette hozzá.
Westerwelle egy, a közelmúltban tartott beszédében a kérdéssel kapcsolatban rámutatott: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy Európa sors- és kulturális közösség is. Ha azt gondolnánk, hogy a világból érkező új kihívásokra a nemzetállami felfogás feltámasztásával, korlátolt politikával válaszolhatunk – akkor vesztesei leszünk a világ nagy változásainak.. Természetesen felül kell kerekednünk az európai gazdasági és pénzügyi válságon s természetesen szükség van nagyobb pénzügyi fegyelemre, a versenyképességen alapuló növekedésre, hangsúlyozottan szolidaritásra is. Ám nem akarunk a pénzügyi kérdésekre csökkentett Európát, nem akarunk olyan Európát, amely pusztán szabadkereskedelmi övezetnek tekinti magát. Olyan Európát akarunk, amelyet egyesítenek a közös értékek, a jogállamiság is.”
Nyílt „titok”, hogy a kezdeményezések, amelyekről már az Európai Parlamentben, a Magyarországról szóló Tavares-jelentés vitájában is szó volt, elsősorban Magyarország, valamint Románia és Bulgária kormányának bizonyos, az EU jogrendjét sértő intézkedéseivel kapcsolatosak. Miután az Európai Bizottság a 2014-es európai parlamenti választások után újjáalakul, nincs nagy valószínűsége, hogy a német kezdeményezésre született javaslattal Brüsszel addig érdemben foglalkozzék. Egyébként a német választások után a valószínűleg ismét bizalmat kapó Merkel-kormány bizonyosan tovább viszi majd az ügyet. Amennyiben a szociáldemokraták és a Zöldek alakíthatnának kormány, azok még jóval nyomatékosabban lépnének fel az Orbán-kormány és mások jogsértései ellen.
