Negyedszázada szűnt meg a berlini fal
Az egykori Kelet-Németország területén élők 75 %-a ma is elégedett, hogy a két országot újraegyesítették, míg a nyugati részen élőknek csak 50%-a van ezen a véleményen egy a Washington Post cikkében idézett felmérés szerint.
Az átlagjövedelem egyértelműen alacsonyabb a keleti részen, túl gyorsan jött a kapitalizmus az ott egykor működő cégek számára. Az ország egyesítése után ezek közül sok tönkrement, mert nem tudtak versenyezni sokkal hatékonyabb nyugati versenytársaikkal – emlékeztet az amerikai lap, mely szerint egyes német régiók máig nem heverték ki az akkori radikális váltást.
Sok fiatal a keleti részekről a nyugati területekre indul munkát válllani, mert ott több az állás, és magasabbak a fizetések, olyannyira, hogy ez munkaerőhiányt eredményez keleten, így utóbbiak Lengyelországból és Csehországból kénytelenek munkaerőt importálni.
Keleten kevesebb külföldi él. Azóta van ez így, hogy a nyugatnémet ipar rengeteg vendégmunkást vonzott oda többek között Törökországból, s a többségük ott telepedett le, nem tért haza. Ráadásul keleten kevésbé befogadó a légkör a külföldiek számára, és ott erősebbek a szélsőjobboldali mozgalmak – hivatkozik az amerikai lap a lipcsei egyetem egy friss felmérésére.
Németország keleti részén több a bölcsőde, és az oda beíratott gyerek, mert hagyományosan míg a nyugatnémet anyák otthon maradtak a gyerekszülés után, keleti társaik hamarabb visszamentek dolgozni, s ezért ott jól működő bölcsőderendszer van a mai napig.
A Washington Post egyéb különbségeket is kiemel: a keleti részen kevesebb háztartási hulladék keletkezik, és ott nagyobb egységekből állnak a mezőgadasági területek. Egy kempingben pedig első látásra tudni lehet, melyik táborozó honnan jött: a keletiek szívesebben sátoroznak, az egykori nyugatnémet területekről érkezők pedig hagyományosan a lakókocsit preferálják.
