Nagy Andor: sokat hibázott az elmúlt két évben a kormánytöbbség
Főleg kommunikációs hibákat vétett a kormány az Országgyűlés magyar-német baráti tagozatának elnöke szerint.
Sokat hibázott az elmúlt két évben a kormánytöbbség, de ezek jó része kommunikációs hiba volt - fejtette ki Nagy Andor, az Országgyűlés magyar-német baráti tagozatának elnöke kedden Berlinben - írja a
hirado.hu.A KDNP-s politikus a német-magyar barátsági szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából a berlini magyar nagykövetségen rendezett ünnepség keretében tartott pódiumbeszélgetésen hangsúlyozta: a kormányoldal túl későn ismerte fel, hogy nem magyarázza el kellőképpen, mit miért tesz.
Leszögezte: a kabinet 20 éve esedékes, "óriási strukturális reformokat" valósít meg, és azt a módszert választotta, hogy a terheket megosztja a polgárok, az állam és a cégek között. Hangsúlyozta: a kormányoldal nem diktatúrát, nem egypártrendszert épít, hanem a politikai-gazdasági rendszer tartós stabilitására törekedik, így lesznek parlamenti választások 2014-ben is, az ellenzéknek pedig lehetősége lesz arra, hogy megnyerje a választást. Úgy vélekedett, hogy 1990-ben demokratikus választások voltak, és az MDF ugyan "átvette a kormányt, de a hatalmat nem", mert tovább éltek a korábbi struktúrák a médiában, a gazdaságban, a politikában és a titkosszolgálatokban, ezért csupán "félig-meddig" végrehajtott rendszerváltásról lehet beszélni.
Ebből adódóan mindaz, amit a kormányoldal tesz, "egy megbukott rendszerváltás megmentése".
Nemzeti öntudat
Nagy Andor Németországtól több empátiát kért, és hangoztatta: a kormány nem a nacionalizmus, hanem a nemzeti öntudat erősítését célozza intézkedéseivel. Hozzátette: bár valóban "több Európára van szükség", Európától nem szabad mindent kritika nélkül átvenni.
Szabó Vilmos (MSZP), a tagozat alelnöke úgy vélekedett, hogy a kormány tevékenysége a hatalomkoncentrációról szól, ez a "virtuális út" pedig visszavisz az egypártrendszer felé. Ez a "magyar valóság"- jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy a kommunista struktúrákat idézi a média szabadságának korlátozása, vagy éppen a választójogi törvény egyoldalú megváltoztatása. Beszélt arról is, hogy véleménye szerint a mai magyar kormány saját nemzeti, független, az uniótól is független utat akar bejárni, ez a "nacionalista tendencia" azonban az Európai Unióra és Magyarországra is veszélyes lehet. Reinhard von Schorlemer, a Bundestag németmagyar baráti csoportjának alapító elnöke kifejtette: mindenhol nehéz a kormánypártok és az ellenzék közötti kapcsolat, és a kormányoldal "szeret arra panaszkodni, hogy a média méltatlan módon bánik vele", de meg kell próbálni egyensúlyt kialakítani, annak ellenére is, hogy a demokrácia lényegi eleme a kormány és az ellenzék közötti "örökös huzavona".
Jens Ackermann, a csoport jelenlegi elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa csak akkor lehet sikeres, ha a tagállamok betartják az érvényben lévő szerződéseket. E nézet népszerűsítését felkarolhatná a német és magyar parlamentben is működő baráti csoport. Hozzátette: a Bundestagban működő csoport a tárgyilagosság medrébe kívánja terelni a magyar kormány munkáját kísérő vitákat. Hozzátette: be kell tartani a törvényeket, de ha azokkal kapcsolatban probléma merül fel, például az uniós joggal való összeegyeztethetőséget illetően, akkor meg kell változtatni azokat. Cornelia Pieper, a német külügyminisztérium államminisztere egyebek közt arról beszélt: az 1989-es határnyitás több mint két évtized elteltével is világossá teszi, hogy a magyaroknak és a németeknek vannak közös értékeik, amelyekért együtt szállnak síkra.
A "vasfüggöny lebontásával Magyarország történelmi lépést tett Európa és a német megosztottság leküzdéséért". Hozzátette: a jubileum évében sikeres német-magyar együttműködésre lehet visszatekinteni, a két ország közösen járult hozzá az európai integráció megőrzéséhez, "ha kellett, viták mellett". Kiemelte azt is, hogy a német gazdaság jelentősen hozzájárult a magyar gazdaság fejlődéséhez, a Magyarországon működő csaknem 7 ezer német cég 300 ezer munkahelyet teremt. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a német vállalatok lehetőleg minél hosszabb, tartósabb együttműködésre törekednek, de az utóbbi hónapokban "egyértelműen jelezték, hogy Magyarországon romlott az üzleti hangulat és a gazdaságpolitika kiszámíthatósága".
A beruházók gondjait végig kell gondolni, véleményüket a 2010-ben bevezetett, vagy az új telekommunikációs adóval kapcsolatban is komolyan kellene venni - mondta. Egy másik pódiumbeszélgetés Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára egyebek között arról beszélt, hogy a 2010-es választási eredményből látszik: "hihetetlen nagy frusztráció, elkeseredettség gyűlt össze az emberekben", amely "egyfajta kapitalizmuskritikaként" is felfogható. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy mi nem volt jó az elmúlt 20 évben.
A nagykövetségen tartott ünnepi rendezvénysorozatot Norbert Lammert, a Bundestag elnöke és Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az eseményen nagyjából száz meghívott vendég vett részt, köztük német politikusok és diplomaták. A beszélgetések közti szünetben Snétberger Ferenc gitárművész lépett fel, az ünnepséget a Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenye zárta a berlini dómban, a német főváros központjában fekvő evangélikus templomban.