Mühl és Jugendstíl a Leopold Múzeumban
Ritka szép ünnep egy 85. születésnap. De hogy az ünnepelt adjon ajándékot, az azért ritka dolog. Rudolf Leopold ilyen személyiség, ő erre a jeles alkalomra szép kiállítást „nyújtott át” azoknak, akik őt ünnepelték. Ez volt az utolsó alkalom találkozni vele: nem sokkal ezután, néhány nappal cikkünk megjelenését követően Rudolf Leopold elhunyt.
Múzeuma igazi szenzációkkal rukkolt ki.
A kifejezetten a születésnapra időzítve megnyitott kiállítás a bécsi jugendstíl jelképének tekintett Secession építőmesterének állít emléket. Az egyébként csehországi születésű Joseph Maria Olbrich neve nem merült éppen feledésbe, de a szecessziós építészettel kapcsolatban inkább mesterét, Otto Wagnert szokás megnevezni. Igaz, Olbrich Bécsben, a népiesen csak aranykáposztának nevezett Secession épületén kívül egyetlen egy teljes alkotást hagyott csak hátra (a németországi Darmstadtba települt át), de ez a kettő igazi mestermunka. A másik épület egy sportklub székháza. Ma is működik a Práterben, a Fekete-kék Tenisz Egyesületé. Eredetileg Olbrich a K.u.K udvari tisztviselők kerékpáros egyesületének tervezte.
A másik megtekintésre érdemes kiállítás a Leopold Múzeumban ugyancsak születésnaphoz fűződik, mégpedig a kiállító művészéhez. Otto Mühl, az oly sok botrányt és vitát kavart akcionista festő ugyancsak 85. életévét töltötte be. Portugáliában él, csaknem ugyanúgy, mint amiért Ausztriában megbotránkozást okozott. Nyilván az évek múlásával élete a kommunában ma már nem olyan zabolátlan, mint annak idején Burgenlandban volt. A nyolcvanas években a különc festő bűntetteket is követett el, 1991-ben kiskorúak megrontásáért a bíróság el is ítélte. Büntetését leülte, de a jelek szerint nemigen volt kedve visszatérni hazájába, amely nem elég nyitott az általa választott szabad vagy szabados létformához.
A most kiállított képek Leopold gyűjteményének darabjai, a válogatás kritériuma kizárólag a művészi érték volt. A kiállításhoz időzítve az idős alkotó is megszólalt, illetve nyílt levélben kért bocsánatot mindazoktól, akiket megbántott, akiknek fájdalmat okozott. Mentségéül a saját szabadságvágyát hozta fel. Aki megnézi a kiállítást, valamelyes képet kap Otto Mühl világáról, és igazat is adhat Rudolf Leopoldnak, aki szerint Mühl „botrányosan jó festő”.
