Mit mondott Orbán Baden-Badenben?

A lap arról ír, hogy a magyar kormányfő népes kísérettel és tetemes késéssel érkezett a helyszínre, az előkelő szállodába. Kéklámpás autókkal, pedig kifejezetten magánlátogatásról volt szó: sem az országos, sem a helyi politika képviselőivel nem találkozott. „Nem lenne szép persze azt állítani, hogy a kormány emberei nem akarnak mutatkozni ezzel a vitatott, EU-kritikus politikussal. Az alapítványnak azonban ez közömbös: politikai kíváncsiság és gazdasági érdek lehetett az ösztönzés. A szálló garázsában álló autók mutatták, hogy itt a német gazdaság krémje vágyik új üzletekre és azt exkluzivitásra utalt Brun-Hagen Hennerkes, az alapítvány igazgatója is. Igaz, azt is hozzátette, hogy ’a sikeres együttműködésnek feltétele, hogy egyetértsünk a közös értékekben’ – burkolt jelzés a vendégnek, fogadja el a sajtószabadságot, tartsa jobban tiszteletben az EU alapértékeit. S hogy nem éppen szép gesztus külföldi vállalatok különadója, amikor a magyarországi beruházások 30 százaléka Németországból származik.”

A beszámoló idézi Orbán ismert kijelentéseit arról, hogy „megakadt az Európa-projekt” s hogy „erős politikai vezetés kell”. „Itt van tehát Orbán, a megosztó, aki nem riad vissza nacionalista szólamoktól, aki nem sokat tart a nagy európai családról, sem a megújuló energiákról: szerinte az ár van első helyen, a környezetvédelem csak utána jön. Politikai menekülteknek ugyan segíteni kell, ’de differenciálni kell a gazdasági menekülteknél’".

Tele önbizalommal – de vitázni nem szeret

„Orbán tele van önbizalommal s nem rejti véka alá. amit gondol. Hazája ’gazdasági sikertörténetéről’ beszél, egyúttal tudatában van országa rossz hírének, amely nagyrészt kormányzási stílusának köszönhető: ’fekete bárányok vagyunk a politikában’, mondja. S tudja azt is, hogyan n használhatja ki az alkalmat magának és országának. Zene vagy 220 hallgatója füleinek, hogy Magyarországon nincs örökösödési adó, hogy a 6.000 német cég 300.000 embernek ad munkát s egy politikai tv-reklám stílusában ígéri: 2018-ra minden háztartást elér a szélessávú internet, valamennyi autópálya eljut a határig, s teljes lesz a foglalkoztatottság. Hogyan akarja elérni mindezt s mindenekelőtt finanszírozni, azt nem magyarázza meg – az euró bevezetését mindenesetre elutasítja, mondván, hogy az ’nagyon veszélyes kérdés’. S amikor a külföldi cégek adóztatásáról, vagy a minimálbérről kérdésezik, gyorsan kiderül: Orbán nem barátja a vitának. Válaszaiban olyan fogalmakkal operál, mint ’szuverenitás’, ’államosítás’ s azt üzeni: ’A magyarországi beruházásoknak be kell illeszkedniük a mi érdekeink szövevényébe’. Majd elhagyja a színpadot. Udvarias taps s némely német vállalkozó zavartan hagyja el a termet”.

Egy Orbán-kitüntetett és Németh Miklós

Lévén, hogy Berlinbe szóló meghívásért hiába fáradozik. Orbán Viktor láthatóan a magyar kapcsolatokban élen járó két déli tartománnyal próbálkozik. A közelmúltban Horst Seehofer bajor kormányfő vendége lehetett, ám Baden-Württembergben, ahol a CDU hosszú uralma után 2011 óta a Zöldek és az SPD kormányoz, ez lehetetlen. Egyébként felfigyelt a német sajtó akkor is, amikor a kormányfő a minap egy sor német politikust tüntetett ki a kapcsolataink ápolásában szerzett érdemeiért. Így a hallei Mitteldeutsche Zeitung, beszámolva Karl Holmeier CDU-politikus budapesti kitüntetéséről, hozzátette: „A jobboldali-konzervatív Orbánt most korrupcióval vádolják, személyét hazájában és a nemzetközi színtéren vitatják, legutóbb tízezernél több budapesti tüntető követelte lemondását. A kitüntetett egyébként nagy megtiszteltetésnek tartja a tisztikeresztet s közleményében hangoztatta: „A németek sokat köszönhetnek Magyarországnak, az akkori miniszterelnök, Németh Miklós és külügyminisztere, Horn Gyula nélkül soha nem vágták volna át 1989-ben a vasfüggönyt...”