Miniszteri szinten képviselteti magát a cseh kormány a kitelepített szudétanémetek közgyűlésén
Csehországot Mikulás Bek oktatásügyi miniszter fogja hivatalosan képviselni a Csehszlovákiából a 2. világháború után kitelepített szudétanémetek hagyományos éves közgyűlésén május végén Regensburgban.
A közgyűlést május 26. és 29. között tartják Regensburgban. Mikulás Bek a tanácskozás zárónapjára utazik a Duna menti német városba és beszédet is mond. Előzőleg Markus Söder bajor kormányfő, illetve Bernd Posselt, a Szudétanémet Bajtársi Szövetség legfőbb politikai vezetője is felszólal. A miniszter brünni szenátorként már hosszú ideje foglalkozik a háború utáni kitelepítések miatt megromlott cseh-szudétanémet viszony rendbetételével.
A cseh kormány és a szudétanémetek közti viszony jelentősen javult az utóbbi években. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Szudétanémet Bajtársi Szövetség kihagyta alapszabályából a németek háború után Csehszlovákiában elkobzott vagyonának visszakövetelését tartalmazó cikkelyt – mutat rá a CTK hírügynökség. A cseh fél részéről szintén több pozitív lépés történt. Kemelkedően fontos volt Petr Necas cseh kormányfő beszéde 2013-ban egy müncheni konferencián, ahol Csehország nevében sajnálatát fejezte ki a 2. világháború után kitelepített szudétanémeteknek okozott sérelmek miatt.
Három évvel később, 2016-ban Daniel Herman kulturális miniszter látogatott el a szudétanémetek közgyűlésére, akit 2017-ben Pavel Belobrádek kormányfőhelyettes követett. Tavaly a szudétanémetek közgyűlésén első ízben a cseh himnusz is elhangzott. Markus Söder szerint ez azt jelképezte, hogy a csehek és a németek már nem ellenségei egymásnak. A közelmúltban Petr Fiala cseh miniszterelnök Regensburgban találkozott Markus Söderrel, s egybehangzóan jónak minősítették a cseh-szudétanémet kapcsolatokat.
Edvard Benes csehszlovák államfő rendeletei alapján 1945-ben az országban élő németeket és magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. A Benes-dekrétumok alapján a 2. világháború után mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából. A cseh-német történészbizottság szerint a kitelepítések német halálos áldozatainak száma 15-30 ezerre tehető. Csehszlovákia ezt megelőző hatéves náci megszállása áldozatainak számát a történészek 320-350 ezer közé becsülik.
Míg a németek kitelepítését a potsdami békekonferencia jóváhagyta, a magyarokét nem. Prága és Pozsony ezt követően más módon próbálkozott a magyar kérdés megoldásával.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. április 26., 18:18
Az Ukrajna elleni invázió támogatása miatt megtilthatják Csehországba való beutazását Vlagyimir Mihajlovics Gungyajev orosz ortodox püspöknek.
Külföld
2023. április 21., 13:14
Csehországba az első negyedévben egyáltalán nem érkezett földgáz Oroszországból, az ország szükségleteit norvég földgázzal, valamint Hollandiából és Belgiumból származó cseppfolyósított földgázzal (LNG) elégítette ki – közölte a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium pénteken.
Külföld
2023. április 20., 13:30
A cseh ellenőrök eddig nem találtak egészségre káros anyagokat az országba bevitt ukrán gabonában, húsban és tojásokban – jelentette ki Zdenek Nekula cseh mezőgazdasági miniszter csütörtöki prágai sajtótájékoztatóján.
A cseh-német történelmi vitát bizonyos értelemben az 1997-ben kormányfői szinten aláírt cseh-német nyilatkozat rendezte és zárta le. A dokumentum megállapítja: a kitelepítés a németek által elkövetett háborús eseményekre, bűnökre adott válasz volt. Prága ugyanakkor elismerte, hogy a kitelepítés során cseh részről sérelmek érték a németeket.
(Kiemelt képünkön: Mikulas Bek cseh miniszter. Fotó: Mikulas Bek Facebook oldala.)
