Mindenki Orbán Viktort bírálta

Orbán Viktor védelmébe vette az alkotmánymódosítást az EU, az USA és emberi jogi szervezetek bírálatával szemben, mondván, hogy a változtatások nem fenyegetik a demokráciát és a jogállamiságot, számolt be a Washington Post. Szerinte tévesek az aggodalmak, mert a reform összhangban áll az uniós szerződésekkel. A brüsszeli csúcs előtt tolmács útján azt közölte, hogy a magyar demokratikus intézmények elég erősek, meg tudják védeni magukat. A másik oldalon a holland miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a magyar alkotmányos reform nagy aggodalmakat ébreszt, főleg a kisebbségeket illetően. Azt fejtegette, hogy Európa nem csupán a piacról és a közös valutáról szól, egyúttal értékközösség is, lásd emberi jogok, demokrácia. Angela Merkel üdvözölte, hogy a Bizottság ellenőrizni kívánja az idevágó határozatokat, és kiemelte, hogy a magyar kormánynak is meg kell védenie a kisebbségek jogait. Úgy fogalmazott: nem lehet visszaélni a kétharmados többséggel, azzal nagyon óvatosan kell bánni. Az EP elnöke azt sürgette, hogy az unió vezetői ne engedjék meg, hogy egy tagállam visszacsússzon a közösség alapelveit illetően. Brüsszelnek azonban csak korlátozott a jogköre, ha egy tagország a jogállamiság, vagy magának a demokráciának a korlátozására változtatja meg a jogszabályokat. Schulz úgy véli: senki sem rezzen meg, amikor az EU a gazdasági fejleményeket vizsgálja a tagállamokban. Ennek ugyanígy kell lennie, amikor arról van szó, hogy azt nézik meg: mindenütt betartják-e az alapvető értékeket.

A Reuters hírügynökség azt idézi az Orbán Viktor brüsszeli sajtóértekezletén elhangzottakból, hogy semmi sem támasztja alá, hogy az alkotmány átalakítása jogsértő lenne. A kormányfő azt kérdezte, ki tud mutatni akárcsak egyetlen bizonyítékot, amely arra utal, hogy amit csinál, az demokráciaellenes. Márpedig tények nélkül nincs értelme a politikai vitának – tette hozzá. A jelentés azonban megjegyzi, hogy a kétnapos csúcstalálkozón a magyar vezetőre alighanem nagyobb bírálat vár, mert kollégái közül sokan úgy ítélik meg, hogy a módosítás csupán a legutolsó kísérlet, hogy megerősítse befolyását a hatalmi ágak fölött. A forint csütörtökön esett, részben az alkotmányreform, részben pedig amiatt, hogy a jegybank új elnöke, Orbán szoros szövetsége agresszív átalakításba kezdett az MNB-n belül.

A Bloomberg szerint Orbán Viktor azt ígérte brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy meg fogja védeni a kormánya által keresztül vitt alkotmányos változtatásokat azokkal a vádakkal szemben, miszerint az intézkedések korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét. Azt állította, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is az alaptörvény őre marad, ő pedig megválaszol minden aggályt, miszerint a kiigazítások nem felelnek meg a közösségi normáknak. Úgy nyilatkozott, hogy Magyarország mindig átláthatóságra és nyílt vitára törekszik, az európaisággal összhangban. 2010 óta Orbán mind jobban kiterjeszti a befolyását a független intézményekre, ami egyre inkább kiváltotta az EU, az Egyesült Államok és az ENSZ bírálatát. A politikus ugyanakkor reméli, hogy bármely fél bármely kifogását európai módon, európai stílusban, tényszerűen lehet majd megvitatni, és hogy a magyar fél is előterjesztheti majd az érveit.

A magyar miniszterelnök kijelentette Brüsszelben, hogy a jogrendszert azért kellett átalakítani, mert öt évvel ezelőtt a pénzügyi összeomlás fenyegette az országot, ismerteti a Financial Times. Elismerte, hogy teljes mértékben átalakította, illetve módosította a magyar jogot, de szerinte a változtatások megfelelnek az európai normáknak, ezért meglepődve tapasztalta, hogy az EU megkérdőjelezi azok törvényességét. Orbán, aki nem sűrűn áll ki a nemzetközi sajtó elé, hol magyarul, hol angolul azt mondta, hogy amikor munkához láttak, a magyarok rosszabbul álltak, mint a görögök, de szerinte a választók felhatalmazást adtak neki az ország megújítására is. Egyúttal értetlenségét fejezte ki, hogy már megint magyaráznia kell a bizonyítványt, amikor a Bizottság és az Európai Bíróság alig pár hónapja zárt le egy hasonló vizsgálatot, és ő azt gondolta, hogy a vita ennyiben véget is ért. Ehhez képest fura módon 5 napja újra kezdődött. A bírálók úgy vélik, hogy az alkotmányreform része annak a tervnek, amellyel Orbán meg akarja gyengíteni a megfelelő intézményeket, hogy bebetonozza a Fidesz hatalmát. A politikus ugyanakkor képtelenségnek nevezte Barroso és Jagland halasztási kérelmét, mert a szavazást már hetekkel a brüsszeli intervenció előtt napirendre tűzték. Ezúttal ugyan nem említette, hogy az uniós közbenjárás az egykori szovjet ellenőrzéssel érne fel, de egyszer már a szovjet apparátcsikokhoz hasonlította a brüsszeli bürokratákat.

Viktor igazsága/igazságszolgáltatása (Viktor’s justice) – a magyar kormány szembeszáll Európával az alkotmányos változások miatt. Az
Az Economist címében ezzel a szójátékkal foglalja össze a legfrissebb magyar fejleményeket a lap írott változata. Úgy értékeli, hogy a magyarok kesztyűt dobtak az uniónak a külföldi kérelmek dacára végrehajtott módosítással, ami misztikus jogi manővernek tűnhet, pedig alapvető jelentőségű. Megnyitja az utat ahhoz, hogy a kormány az alaptörvény révén hozzon olyan jogszabályokat, amelyeket egyébként az Alkotmánybíróság feltehetőleg elutasítana. És mivel egy sor vitatott törvény beépítettek az alaptörvénybe, a következő kormányok sem sokat tudnak majd mit kezdeni ezekkel. A hatalom arra hivatkozik, hogy alapvetően eljárási kérdésekről van szó. Egyelőre úgy látszik, hogy az EU morgása nemigen zavarja Orbánt. Magabiztosabb, mint valaha. Botrányosnak minősítette a bíróság döntését az energiaárak ügyében és magyar kézbe akarja venni a bankrendszer felét. Tudja, hogy bármit is talál Brüsszel a vizsgálat során, nemigen tud mit tenni a szavazati jogok felfüggesztésén, vagy a kizáráson kívül. De ha rövid távon nyer is a magyar politikus, annak hosszú távon meglesz az ára. Főleg a külföldi befektetők körében egyre erősödik a benyomás, hogy a jogszerűség képlékeny dolog Magyarországon. Nem meglepő, hogy a forint esett a héten.

Elutasítja az uniós és amerikai bírálatokat az alkotmányreform kapcsán Orbán Viktor, mondván, hogy a változtatások demokratikusak, írja a BBC. Szerinte a kritikák nem tényeken alapulnak, hanem politikai véleményeket tükröznek. Brüsszel előzőleg többször is összecsapott a magyar kormánnyal, mert úgy látja, hogy a miniszterelnök ki akarja terjeszteni a hatalmát. Egyébként a módosítások közül többet elutasított a magyar Alkotmánybíróság. Szintén magyarországi hír, hogy a Klubrádió a médiahatósággal vívott kétéves jogi harc után végleges frekvenciát kap.

A masszív külföldi és hazai tiltakozások ellenére a magyar Országgyűlés megfosztotta hatalmától az Alkotmánybíróságot, számol be a Deutsche Welle. Ez már az alaptörvény 4. és egyben a legátfogóbb módosítása egy éven belül. Az ellenzék jogi szakértőkkel együtt azért támadják, mert szerintük az ellentétes az alkotmányos elvekkel és a polgárjogokkal. Az ország politikai vezetése mostantól bármit bevehet az alkotmányba, a taláros testületnek abba csak kevés beleszólása lehet. Kolláth György jogi bosszúhadjáratnak tekinti a változtatásokat, hozzátéve, hogy Orbán és pártjának eljárása a bolsevik reflexet idézi. Az Alkotmánybíróság volt az utolsó erős állami intézmény, amely szemben állt a miniszterelnökkel. Halmai Gábor szerint az egész a “Birodalom visszavág”-ra emlékeztet: a módosítás azt célozta, hogy kiiktassa a kormány uralmának útjából a legkomolyabb akadályt, illetve hogy a mindennapi politika ezentúl ne álljon az alkotmányos jog ellenőrzése alatt.

Barroso bejelentette az esti ülés után, hogy személyesen is kifejezte a Bizottság és az ET aggályait a magyar kormányfőnek a vitatott alkotmánymódosítás ügyében, tudósít a Die Presse . Megjegyezte, hogy a reformot egészen objektívan, pontos jogi szempontok alapján tekintik majd át és kihasználnak minden rendelkezésre álló eszközt. Ebben a Bizottság és az Európa Tanács együtt fog működni. Az osztrák kancellár annyit árult el e témakörben, hogy Orbán Viktor világossá tette: teljes mértékben tiszteletben tartja a kooperációt az európai intézményekkel.