Minden hatodik ember éhezik
A tavalyi élelmiszerár-robbanás, továbbá a klímaváltozás negatív hatásai miatt jelentősen megnőtt a világon az éhezők és alultápláltak száma. Jelenleg a Föld lakosainak csaknem hatoda van közvetlen veszélyben, és ez a szám csak nőni fog, ha nem jön létre a mostaninál jóval nagyobb léptékű és hatékony együttműködés az éhezést kiváltó okok enyhítésére.
A klímaváltozás és a bio-üzemanyagok iránti növekvő kereslet miatt világszerte jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak, emiatt az idén 75 millióval több embert veszélyeztet az éhezés és alultápláltság, mint tavaly - hangzott el a FAO Élelmezési Világnap alkalmából. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete rámutatott: az Európai Unióban átlagosan 10 százalékkal drágultak az élelmiszerek, de vannak olyan európai országok is, ahol az élelmiszerárak növekedése 40 százalék fölé tehető. Magyarországon 12 százalék körüli az éves szintű áremelkedés.
Az árak további növekedését idézheti elő az, hogy egyre nagyobb a kereslet a bio-üzemanyagok iránt, amelyeket a korábban élelmezési célra szánt növényekből - kukorica, cukorrépa, cukornád, szója - állítanak elő. Az áremelkedések további okai között szerepel a fejlődő országok élelmiszer fogyasztási szerkezetének jelentős változása és a mezőgazdasági beruházások évek óta tartó alacsony szintje az agrárgazdaságban. Emellett a magas élelmiszerárakhoz hozzájárul még a Föld népességének növekedése, valamint az egyik fő tényezőként a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák és a megváltozott éghajlati viszonyok miatt fellépő terméskiesés is.
Míg tavaly 850 millió ember nem jutott megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez, addig a FAO adatai szerint ez a szám 2008-ban 925 millió főre nőtt. Számottevően csökkentek viszont a mezőgazdasági befektetések az elmúlt évtizedekben: a nemzetközi és regionális pénzintézetek portfóliójában a mezőgazdaság 1979-ben 33 százalékkal, 2007-ben azonban csupán egy százalékkal szerepelt, míg 1980 és 2005 között a mezőgazdasági segélyek 8 milliárd dollár összegről 3,4 milliárdra zuhantak.
Mindezek tudatában rendkívül fontos volna, hogy az egyes országok kormányai programjaikban a legelső helyre sorolják a mezőgazdaságot, amely a világnépesség 70 százalékának biztosít megélhetést. Csak nemzetközi együttműködés segítségével volna elérhető az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai között első helyen szereplő célkitűzés, amely szerint 1990 és 2015 között a felére csökkentenék az éhezés által sújtottak számát. A jelenlegi gazdasági és politikai viszonyok között ezen célkitűzés csak mintegy 35 évvel később, 2050-ben valósulhatna meg.
