Mi minden nem sikerült a pápának?
A lengyel nyomtatott és elektronikus média is a lehető legnagyobb figyelmet szentelte XVI. Benedek pápa jövendő lemondásának, és továbbra is minden híradásban első helyen szerepelnek az ezt boncolgató kommentárok, feltételezések és a felmerülő kérdések. Miközben a legnagyobb elismerés hangján szólnak közel 8 éves munkásságáról, kiemelve, hogy a lengyel származású II. János Pál pápa legközelebbi munkatársa és egyik fő teológiai tanácsadója volt annak életében, meglepő különvéleményt fogalmazott meg Arkadiusz Stempin professzor, a Józef Tischner atya nevét viselő Európai Főiskola és a Freiburgi Egyetem tanára.
Hétfőn a katolikus egyház feje mindenki megdöbbenésére bejelentette, hogy lemond a további pápai szolgálatról. Döntését azzal indokolta, hogy korából fakadóan egészségi állapota megromlott. Stempin professzor szerint a pápának a látásával és a járással kapcsolatos gondjai régóta mindenki előtt ismertek voltak, tehát – értékelése szerint – nem valamiféle hirtelen egészségromlás volt a lemondás oka.
A professzor a TOK FM lengyel rádióban nyilatkozott. Szerinte „Benedek inkább meg akart előzni egy olyan helyzetet, amelyben fizikai vagy szellemi erejének meggyengülése miatt a ‘festett pápa’ szerepébe kényszerült volna, amikor már olyan mértékű a demencia, amely Péter szolgálatát lehetetlenné teszi. Az intellektuális erő hanyatlása rendkívül erős motiváció egy entellektüel, egy professzor számára”.
A professzor szerint a pápa döntésében azok az ismeretek is közrejátszhattak, amelyeket II.János Pál életének végén tapasztalt. – XVI. Benedek teljesen más filozófia alapján végezte pásztori szolgálatait, mint elődje. II. János Pál az emberi szenvedést – beleértve saját, a halállal szembeni szenvedését is – az emberiséghez intézett teológiai küldetéssé változtatta, Benedek ezt nem akarta utánozni.
Stempin professzor szerint XVI. Benedek „tragikus pápa” volt, csakúgy, mint elődje, II. János Pál, vagy VI. Pál. Olyan hatalmas személyiség után kellett dolgoznia, mint a lengyel pápa, tehát ugyanúgy nehéz volt a kezdet számára, mint Glemp bíborosnak, aki 1981-ben az évezred bíborosának nevezett Wyszynski után kellett átvegye a lengyel egyház vezetését.
Véleménye szerint XVI. Benedek nem volt karizmatikus személy. Ezért is kerülte el a nagy miséket, a tömegekkel való találkozókat, amely körülmények között II. János Pál úgy érezte magát, mint hal a vízben. II. János Pál filozofikus, misztikus személyiség volt, XVI. Benedek teológus professzor. S míg a lengyel pápa kulcsszerepet töltött be a marxizmussal és a kommunizmussal való harcban, Benedek egyértelműen távol tartotta magát a politikától – mint az ördög a szentelt víztől – mondta Stempin.
– Számára egyáltalán nem volt fontos a több milliós egyház több milliós misékkel. Inkább erős hitű egyházat akart, még akkor is, ha az kisebbségi – vélte a professzor.
A rádiós beszélgetésben kifejtette azt a véleményét, hogy a jelenlegi pápa hatalmas vereséget szenvedett a pedofíliával való harc terén. Itt elsősorban az Egyesült Államok, Hollandia, Írország, Olaszország, Németország egyházaiban történt botrányokra utalt, amelyek sok hívőt elfordítottak az egyháztól.
– A pedofíliával való harc területén XVI. Benedek a lehető legnagyobb vereséget szenvedte. És ezzel az egyház fontos tekintélyét, amely számára kiemelt jelentőségű volt, nem tudta megerősíteni, sőt aláásta azt – jelentette ki Stempin professzor.
Stempin professzor súlyos hibának tartja, hogy XVI. Benedek kiélezte a konfliktust a zsidósággal, noha az ultrakonzervatív lefebristákkal szemben lépett fel, a vatikáni zsinat határozott ellenfeleként.
Ráadásul nem különösebben szeretett személy volt szülőföldjén, Németországban sem, ott nevezték el „páncélos bíborosnak” az egykori Ratzinger püspököt, mert annak idején a katolikus rendelőkben nem írtak fel fogamzásgátló tablettákat. Országában úgy emlékeznek rá, hogy nem sikerült a protestantizmussal mélyebb dialógust folytatnia. – Amikor Benedek többször is látogatást tett hazájában, úgy nyilatkozott a protestánsokról, mint az indiánok vallásáról – értékelte Arkadiusz Stempin professzor.
