Kiderült, ki akadályozta meg a jogállamisági eljárást Magyarország ellen

A tavaly szeptember végi német parlamenti választások, az addig kormányzó CDU komoly veresége után Angela Merkel leköszönő kancellár októberben személyesen kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy egyelőre ne indítsa meg Magyarországgal szemben az uniós jogállami eljárást.

2022. május 18., 20:48

Szerző:

Ezt Daniel Freund, német zöld-párti EP-képviselő mondta Brüsszelben magyar újságíróknak  – írja az Azonnali. A politikus szerint a Bizottság már korábban lépett volna, ha nincs Merkel kérése. Freund úgy vélte, a 2020 december 16-án elfogadott jogállami mechanizmust már sokkal korábban el kellett volna indítani Magyarországgal szemben, akár annak ellenére is, hogy akkor egy politikai kompromisszum született arról, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult az ügyben.

A bíróság idén február 16-án utasította el a két ország keresetét a mechanizmus megsemmisítésére. Daniel Freund szerint legkésőbb ekkor már mindenképpen lépni kellett volna és érthetetlen, hogy a Bizottság végül miért csak április 5-én, a Fidesz újabb kétharmados győzelmével végződő választások után indította el a folyamatot. Daniel Freund szerint a Bizottság ezzel maga sértett uniós szabályt. Az Európai Parlament ezért be is perelte a Bizottságot az európai Bíróság előtt.

(Kiemelt képünk illusztráció: Angela Merkel kancellár a német Bundestag plenáris ülésén. Fotó: B: Kay Nietfeld/dpa (Fotó: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)

 

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).