Merényletkísérlet a parlament ellen

Egyszer betelik a pohár mindenkinél. Az Amerikából induló, majd Nyugat-Európára is átterjedő mozgalom az elégedetlen fiatalok lázadásával kezdődött a vállalati kapzsiság, az antikapitalizmus, a gazdasági javak igazságtalan elosztása ellen.

A 2000-es évek elején alakult, ma már híres Anonymous nemzetközi hackerközösség előszeretettel tör borsot az állami intézmények, hatóságok orra alá és vígan töri fel azok internetes oldalait. A tavaly indult, „Mi vagyunk a 99%” jelszóval híressé vált Occupy-mozgalom pedig főként az egyre növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség ellen tiltakozik. Úgy vélik, Amerikában és Nyugat-Európában a társadalom 1%-a élvezi az anyagi javakat, miközben 99% a túlélésért küzd.

(Sajnos a Csipkerózsika álmát alvó magyar társadalom még nem ismerte fel ezt a 99 százalékos faktornak elkeresztelt helyzetet, legalábbis nem látni, nem hallani őket nagy számban protestálni, pedig talán még nyomósabb okuk lenne rá, mint nyugati társaiknak.)

Mindkét csoport egy jellegzetes álarcban szokott megjelenni. Egy fehér arcú, felfelé pödört, fekete bajuszú, függőleges, vékony csíkban nyírt szakállú férfit ábrázoló maszkban. De kit ábrázol? Nos, nem borzoljuk tovább olvasóink idegeit: az illető nem más, mint az első angol terrorista, aki 1605-ben merényletet tervezett I. Jakab király ellen.

Az angol történelem legendássá vált alakja, Guy Fawkes (1570-1606) egy angol katolikus összeesküvő csoport tagja volt, akik a protestáns I. Jakab király helyett egy katolikus uralkodót akartak látni a trónon, s kitervelték a Lőpor-összeesküvés néven elhíresült merényletet. A terv kieszelője Robert Catesby volt. A társaság hamar rájött, hogy nem tudnak alagutat ásni a parlament alá, ezért pincehelyiségeket béreltek a felsőház alatt, s az oda helyezett lőporos hordókkal akarták felrobbantani a Lordok házát. Fawkest bízták meg a 36 hordóban tárolt, mintegy 800 kilogramm puskapor őrzésével.

Azonban egy névtelen (anonim) feljelentés nyomán a király emberei átvizsgálták a Westminster palotát, ahol rábukkantak a puskapor felett őrködő Fawkesra. Elfogása után kínvallatásnak vetették alá és néhány nap múlva megtört. Felségárulás vádjával fogták perbe, és egy rövid tárgyalást követően, három társával együtt kötél általi halálra ítélték, amelyet 1606. január 31-én hajtottak végre, majd a kor szokásainak megfelelően – mondhatnánk, a biztonság kedvéért – felnégyelték, és az ország négy városában állították ki, hogy elrettentő például szolgáljanak.

Még 1605-ben a királyi udvar arra biztatta a londoniakat, hogy november 5-én, a leleplezés napján gyújtsanak örömtüzeket a király megmenekülését ünnepelve. Később törvénybe is foglalták a november 5-i hálaadás napját, amely egészen 1859-ig érvényben volt.

Nagy-Britanniában mind a mai napig Guy Fawkes napjának vagy az Összeesküvés éjének nevezik november 5-ét, és változatlanul örömtüzeket gyújtanak, Fawkes rongybábuját máglyákon égetik el és tűzijátékot rendeznek.

Fawkes kultusza tehát ma is él, s nem véletlen, hogy az Anonymous csoport által kezdeményezett Occupy-mozgalom első akcióját éppen november 5-én tartotta New Yorkban, Londonban, Madridban és számos más világvárosban, az ő álarcát viselve. Sokak szerint Guy Fawkes egyszerűen fanatikus vallási terrorista volt, míg egy magát megnevezni nem kívánó Occupy-aktivista szerint, „ő volt az egyetlen tisztességes ember, aki az angol parlamentben járt... „

Maga a maszk a V for Vendetta (V, mint vérbosszú) című, – Fawkes történetére emlékeztető – filmből vált az ellenállás szimbólumává. Becslések szerint tavaly százezer maszkot adtak el szerte a világon. A sors iróniája, hogy az álarc jogtulajdonosa, a Time Warner, a világ második legnagyobb médiavállalata, s így a kapitalizmus ellen protestáló fiatalok minden egyes megvásárolt álarc után licencdíjat fizetnek éppen annak a cégnek, amely tiltakozásuk célpontjának része.

További Nagy-Britanniával kapcsolatos írásokat olvashat az