Brutális kivégzési hullámmal reagált az iráni rezsim a tüntetésekre

2022-ben 582 akasztásra került sor, ami a legmagasabb szám 2015 óta az iszlám köztársaságban. 2021-ben 333 kivégzést hajtottak végre – mutatott rá a norvégiai székhelyű Iráni Emberi Jogok (IHR), illetve a párizsi központú Együtt a Halálbüntetés Ellen (ECPM) nevű szervezet.

A szakértők szerint a halálbüntetések célja a megfélemlítés, és az iráni rezsim ezek segítségével akarja fenntartani hatalmának stabilitását. Az IHR igazgatója, Mahmood Amiry Moghaddam szerint a kivégzések felgyorsítására kizárólag politikai okokból került sor. Moghaddam tiltakozásra buzdította a nemzetközi közösséget és a civil társadalmat.

2022 szeptemberétől hatalmas tüntetések zajlottak Iránban, miután egy fiatal kurd nő, Mahsza Amini életét vesztette az erkölcsrendészet őrizetében. A hatóságok erőszakkal elnyomták a megmozdulásokat.

A jelentés szerint Iránban mintegy száz rabra várhat halálbüntetés a közeljövőben. A beszámolóban rámutattak, hogy emelkedett a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ítéletek száma, holott az elmúlt években egy törvénymódosításnak köszönhetően csökkenés volt megfigyelhető.

A tüntetések kezdete óta kivégzettek több mint felét, a 2022-ben kivégzetteknek pedig 44 százalékát kábítószer-kereskedelemhez köthető vádak miatt ítélték el. Ezek a számok kétszeresei a 2021-es, és tízszeresei a 2020-as adatoknak.

A jelentés alapján a beludzs, kurd és arab kisebbségek tagjai aránytalanul gyakrabban kerülnek bitófára. A többségében szunnita vallású beludzsok a kivégzettek harminc százalékát teszik ki, holott az iráni lakosságban csupán 2-6 százalék között van az arányuk.

A közlemény szerint két embert nyilvánosan végeztek ki, köztük az egyik tüntetőt, Madzsidreza Rahnavardot. A kivégzettek között legalább három kiskorú és tizenhat nő volt.

(Kiemelt képünk illusztráció. Tüntető nők egy Mahsza Amini halála miatti tiltakozó felvonulás élén Iránban. Fotó: Allison Bailey/NurPhoto/AFP)