Mélyponton az alapkamat

Wall Street Journal

Az újabb alapkamatcsökkentés azt jelenti, hogy a jegybank folytatja a mennyiségi könnyítést, ami jóval azelőtt kezdődött, hogy átvette az intézmény irányítását Matolcsy György, aki azt szorgalmazza, hogy a monetáris politikát a mély gazdasági recesszió leküzdésére használják fel. És mivel az infláció csaknem hétéves mélyponton van, ez azt jelzi egyben, hogy az MNB-t nem zavarja a forint gyengesége, és kész bevetni eszközeit a növekedés ösztönzésére. A bankelnök Orbán szoros szövetségese, és a kormány megosztó és unortodox gazdaságpolitikájának építésze. A kamatdöntő ülés után különben nem tartottak sajtótájékoztatót, ám ez felerősítette a félelmeket, hogy a Nemzeti Bank irányvonala a jövőben homályosabb lesz. Ez utóbbi fejleményt Gárgyán Eszter a Citibanktól – az elmúlt hetek belső személycseréivel együtt – úgy értékelte, hogy valószínűleg gyengül az intézmény átláthatósága és hitelessége. Mint rámutatott, a piac szeretné világosabban látni, milyen eszközöket kíván bevetni a bank a gazdaság bővülésének elősegítésére. Ha nincsenek részletek a jövendő monetáris politika méreteiről és hatóköréről, akkor a forint nyomás alatt maradhat, ami még arra is rákényszerítheti a jegybankot, hogy leállítsa a kamatmérséklést. Viszont az árfolyam akár a 300-ig is erősödhet, ha az MNB utal arra, hogy nem folyamodik túlzó hitel- vagy mennyiségi lazításhoz. A legtöbb elemző azt várja, hogy a kamat 4,5%-ig megy lejjebb.

Bloomberg

Az újabb kamatdöntés után immár megoszlik a szakértők véleménye arról, hogy áprilisban folytatódik-e a csökkentés. Az ülésről kiadott közlemény ugyanis azt tartalmazza, hogy a Monetáris Tanács akkor viszi lejjebb a kamatot, ha javul a piaci bizalom. Márpedig ez a közgazdászok egy része szerint a monetáris lazítás szigorodására utal, ami mindenképpen meglepetés a Matolcsy vezette MNB részéről. Samu János a Concorde-tól úgy értékelte, hogy bár itt rugalmas, önként tett bejelentésről van szó, mégis arra utal, hogy a testület az erősebb forint és az alacsonyabb állampapírhozamok mellett tette le a garast. Vagyis jó esély van arra, hogy a jövő hónapban nem változik az alapkamat. A Tanács a múlt hónapban még egyértelműen a könnyítés mellett foglalt állást. Befektetők ugyanakkor most is azon a véleményen vannak, hogy a jövő hónapban ismét kamatvágás lesz, és hogy a szint a következő hat hónapban akár a 4%-ig mérséklődhet. A JP Morgan elemzője úgy látja, hogy a Monetáris Tanács egyértelműen az alacsonyabb kamat mellett van, így változatlanul figyeli a piacot, mielőtt a nem szokványos eszközökről határoz, ideértve, hogy kedvezményes feltételekkel ad pénzt a vállalatoknak. Gárgyán Eszter/Citibank ugyanakkor azt tartja az igazi meglepetésnek, hogy a döntéshozók mind óvatosabban értékelik a kockázati mutatók romlását. Mint írja, bár a Monetáris Tanács a növekedési és inflációs kilátások alapján egészében véve a csökkentést szorgalmazza, a közlemény megszövegezése magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a jövő hónapban nem megy lejjebb a kamat, ha nem javulnak a rizikót jelző kulcsszámok.

FT

Matolcsy György rekordszintre vitte lejjebb az alapkamatot, ami meglehetősen ortodox lépés. A forintárfolyam ezzel együtt igencsak rosszul alakul, mivel a piacok aggódnak, hogy az Orbán-féle unortodox gazdaságpolitika immár átterjed a jegybankra is. Neil Buckley, a lap kelet-európai szakértője úgy fogalmazott, hogy a magyar fizetőeszköz továbbra is a leggyengébbek és legingatagabbak közé tartozik a feltörekvő államok valutái közül, ráadásul feltehetőleg ezután is nyomás alatt marad, éppen a piacok óvatossága folytán. Ezzel együtt vannak jelek arra, hogy új pozíciójában Matolcsy körültekintőbben jár el, mint korábban oly sokszor, bár a tisztánlátást nem segíti, hogy Matolcsy szakított a hagyományokkal, és nem tart sajtótájékoztatót a kamatdöntő ülések után. Pedig a piaci szereplők kíváncsiak, hogy mik a tervei. Annál is inkább, mert szó van a jelzáloghitelesek újabb megsegítéséről. Ráadásul Orbán Viktor már eddig is többször meglepte a világot, és nem javítja megítélését, hogy fokozatosan kiiktatta a demokratikus fékeket és ellensúlyokat. Persze, a táblázatok azt mutatják, hogy a forint gyengülése már a 2000-es évek elején megkezdődött, amit a kormányfő úgy értelmez, hogy neki kell rendbe tennie a korábbi, szocialista vezetés elfuserált politikájának következményeit. Csakhogy – mutat rá az FT szakembere – a negatív folyamatban a Fidesz is ludas, hiszen a 2002-es választások előtt nagy ígéreteket tett, és ezeket azután magára vállalta a Medgyessy-kabinet.

A kamatcsökkentés után erősödött a forint, miközben az országnak egyensúlyoznia kell a gazdaság élénkítése és aközött, hogy a devizahitelesek érdekében nem eshet túlzottan mélyre a forint árfolyama. A ciprusi válság rontott a magyar fizetőeszköz helyzetén, mert kereskedők szerint a fedezeti alapok kezdik eladni forintérdekeltségeiket. Ráadásul a mostani kiélezett helyzetben változatlanul fölöttébb sebezhető a forint. A Société Générale elemzője úgy látja: a gyenge gazdasági alapok miatt a forint azok közé a valuták közé tartozik, amelyek a leginkább ki vannak téve a piaci fertőzés veszélyeinek. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy a forró tőke gyorsan távozik, vagyis Magyarország még inkább szerencsejáték lett. A Citibank egyik londoni szakembere ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy spekulánsok az utóbbi hónapokban folyamatosan támadják a forintot, a hosszú távú befektetők viszont ragaszkodnak hozzá, mivel a magyar államkötvények hozama jóval meghaladja a nyugati szintet. Jelenleg már a magyar államadósság 47%-a van külföldi kézben, ami azt jelenti, hogy ez az arány megkétszereződött 2010 óta.

Der Spiegel

A lap beszámol arról, hogy március 15-én Kovásznán a magyar diáktársak korábbi nacionalista megnyilvánulása elleni tiltakozásul nemzetiszínű homlokpántot tett fel az iskolában egy 15 éves román diáklány, aki ezzel hazafias hullámot váltott ki, és nemzeti hős lett. A kormány közben arra próbálja kihasználni a hangulatot, hogy vitatott törvényeket vigyen keresztül. A konfliktust kiváltó ügy igazából banális: vita a fiatalok között egy vidéki iskolában, csak éppen fejre állt tőle egész Románia. A sajtó csaknem kivétel nélkül olyan bátor teremtésként mutatja be a lányt, aki szembeszállt a magyar kisebbséggel. A román nagyvárosokban ezrek részvételével szolidaritási tüntetéseket tartottak. Az alaphang: egy fiatal méltóságot tanúsít egy sokat szenvedett nemzet nevében, és rendre utasít egy ellenséges kisebbséget. A rendőrség közben névtelen halálos fenyegetések miatt nyomoz, az oktatási tárca különbizottsága a Körösi-Csoma Gimnáziumban tapasztalható állítólagos románellenes jelenségeket vizsgálja. Székelyföldön az egymás mellett élés már jó ideje gyanakvással teli, mivel Ceausescu megpróbálta megváltoztatni a terület etnikai arányait, és ez tönkretette a magyarok és a románok viszonyát. De az ellenségeskedés gyökerei még mélyebbre nyúlnak vissza, és nem volt jó ötlet éppen a magyar nemzeti ünnepen a román trikolórral demonstrálni az iskolában. 1848-ban ugyanis a románok a magyarok ellen harcoltak, az volt a magyar uralom végének a kezdete Erdélyben. Ma az autonómiatörekvések állnak szemben a székelyek lakta körzetek adminisztratív szétverésének szándékával. A Ponta-kormány ugyanis nagyszabású területi reformot akar, amelynek keretében a három székely megyét egyetlen övezetbe vonnák össze. Ily módon a magyarok sok jogukat vesztenék el a helyi közigazgatásban és az oktatásban. A homlokpántügy pedig nem csupán arra szolgál, hogy legitimálja az átalakítást, hanem eltereli a figyelmet más, ellentmondásos tervekről is. Pl. arról, hogy a hatalom igyekszik minden erővel leállítani a korrupcióellenes küzdelmet, és saját befolyása alá kívánja vonni az igazságszolgáltatást. A kovásznai magyar tanfelügyelő úgy érzi: most szinte minden olyan, mint 23 éve, amikor a Securitate embereinek uszítására véres összecsapások törtek ki a két népcsoport között, és közel jártak az etnikai polgárháborúhoz. Még a diáklány ügyvédje is azt mondja, hogy túldimenzionálták a történteket, és a magyar, illetve román gyerekeknek sokkal több közös projekt segítségével kellene megismerniük egymást. Különben 10 éve múlva újabb nemzedékek néznek egymásra gyűlölettel.

Kurier

Új könyvében Paul Lendvai élesen bírálja a magyar kormányt. A lapnak adott nyilatkozatban a szerző nem reagált arra a kérdésre, hogy a kritika miatt Magyarországon támadják, sértegetik és rágalmazzák. Viszont szomorú amiatt, hogy a magyarok – akik ugyan nem olyan diktatúrában élnek, mint Fehéroroszország vagy Kazahsztán – úton vannak afelé, hogy a rasszizmussal és antiszemitizmussal fűszerezett Horthy-korszak, valamint a tényleges gondok elkendőzésére és a kisebb engedményekre alapozó Kádári idők keverékéből eljussanak a nacionalista szósszal felöntött gulyás-Orbánizmusig, egy erős emberrel a rendszer élén. A magyar vezetés ellenségnek tekinti a bírálókat. Ha a média tükröt tart az ország elé, a tükröt törik össze. Őt azonban nem lehet megfélemlíteni. Úgy értékeli, hogy Magyarországon jelenleg a szerződéseket nem tartják be, ezt érzékelik a nyugati beruházók. Nacionalista és populista megfontolásokból diszkriminálják őket. Katasztrófa az ország számára, hogy a határok nélküli Európában visszatérnek a parancsuralmi gazdasághoz. Pedig a magyaroknak tanulniuk kellene abból, hová vezetett Ausztria 1934-es politikai megosztottsága, a gyűlölet, illetve az 1938-as német nacionalizmus. Magyarországon a múlt démonai bukkannak fel, és ez még veszélyes lehet az osztrákok számára is, lásd az 56-os menekülthullámot.

A helyzetet bonyolítja, hogy a Fidesz által ellenőrzött média folytán a nagy többség nincs tisztában a helyzettel. A sajtó jelentős része csupán a kormány kiváló teljesítményéről szónokol, illetve arról, hogy az ország magára maradt, és harcot kell vívnia a nemzetközi tőkével. Ami az antiszemitizmust illeti, Lendvai számára a kérdés az, hogy eltűri-e azt a hatalom. Azt viszont elfogadhatatlannak tartja, hogy fasiszta írók műveit írják elő a diákoknak. Az EU a vártnál többet tett a fejlemények miatt, bár pártpolitikai megfontolásokból. A szociáldemokraták túl későn és túl gyengén reagáltak a román eseményekre, Magyarországgal szemben ugyanez a helyzet, csak a konzervatívok részéről. A kérdés az, mit tesz Merkel, vagy az Osztrák Néppárt, hiszen az ő támogatóikról, gazdákról, befektetőkről, részvényesekről is szó van. Ausztria idáig mindig segített a magyaroknak, most viszont pofonokat kap a magyar kormánytól. A kilátásokat elemezve, Lendvai szerint Bajnai nagyon tehetséges, külföldön is sokra becsülik. Ha az ellenzéki pártok félreteszik a féltékenykedést, van esélyük. Ám jelenleg nem ez látszik. A Fideszt még mindig a többség támogatja. Aggasztó a Jobbik megerősödése. A csömör miatt a nemválasztók tábora lehet a legnagyobb.