Megszavazták Obama történelmi reformját

A meglepetésre utal az is, hogy még maga Obama sem bízott abban, hogy a törvény minden eleme átmegy a rostán. A New York Times szerint erre utalt az is, hogy Obama egy kampánypénzgyűjtésen Manhattanben már második ciklusos célkitűzései között említette, hogy visszatérne az egészségügy kérdésére - írja az

A bíróság 5:4 arányban szavazott a törvény fenntartására. A liberálisok, Stephen Breyer, Ruth Bader Ginsburg, Elena Kagan és Sotomayor a törvény mellett, a konzervatív Samuel Alito, Anthony Kennedy, Antonin Scalia és Clarence Thomas ellene szavaztak. A döntő szavazat a George W. Bush idején megválasztott John J. Robertsé volt, ő most a liberálisokkal szavazott. 110 oldalas többségi véleményében adónak jellemzi a kötelező egészségbiztosítást, amit az alkotmány szerint joga van kivetni a szövetségi államnak.

Az sem volt teljesen biztos, hogy a bíróság egyáltalán döntést hoz az egészségügyi reform ügyében, habár az év elején tartott meghallgatások alapján úgy tűnt, hogy a bírók többsége az ítélkezés mellett van. A feltett kérdések alapján pedig az is látszott, hogy a konzervatív bírók alkotmányellenesnek gondolják a szabályozást. A kilenctagú legfelsőbb bíróság négy tagját demokrata, öt tagját republikánus elnök jelölte, így pillanatnyilag konzervatív többség van a testületben. Az erőviszonyok azonban nem ennyire egyértelműek, korábban is születtek már meglepetések, ahogy történt az ebben az esetben is.

Habár a felmérések már négy éve is jelezték, hogy az emberek többsége nem a legfontosabb problémaként tekintett a kérdésre, Obama egyik legjelentősebb kampányígérete volt, hogy mindenkinek egészségbiztosítást nyújt. Ha nem is könnyedén, de végül sikerült keresztülverni az akkor még demokrata többségű kongresszuson a végül nagyobb kompromisszumok nélkül elfogadott Obamacare-t.

Az egészségügyi rendszer régóta komoly problémát jelent az Egyesült Államokban. A lakosság tíz százaléka egyáltalán nincs biztosítva, sokan ugyanis egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Az egyéni egészségbiztosítás szinte megengedhetetlenül drága, a legtöbb ember biztosítását a munkahelyén kapja – ez azonban nem egyéni, így munkahelyváltással vagy állásvesztéssel megszűnik. A biztosítók pedig a szerződő egészségi állapotára hivatkozva meg is tagadhatják a szerződéskötést.

Az Obamacare megoldása a kérdésre a kötelező egyéni biztosítás. Egyéni biztosítást azoknak kéne kötelezően kötniük, akikre munkahelyükön nem kötnek egészségbiztosítást – például mert kisvállalkozásban dolgoznak, vagy önfoglalkoztatók –, viszont havi bevételeik alapján ezt megtehetik. Azaz a munkanélküli szegényeket nem kötelezik egyéni biztosítás kötésére. Így nagyobb kockázatközösséget hozhatnának létre, a kockázat terítésével pedig csökkenthető lenne a biztosítás tarifája.

A republikánusok és az ellenzők szerint a végül elfogadott szabályozás egyben jelentősen kitágította a szövetségi állam hatalmát. Azt mondja ugyanis, hogy ezentúl minden amerikai, aki anyagilag megengedheti magának, köteles lesz egészségbiztosítást kötni. Ha nem, akkor büntetést kell fizetnie, amit a személyi jövedelemadójával együtt hajtanak be.

A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a törvény tényleges hatásairól keveset tudunk, hiszen a kötelezettség csak 2014-től lép érvénybe, így az első büntetéseket leghamarabb 2015-ben hajthatják be. A reformról szóló vita éppen ezért elsősorban politikai kérdés, amely a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján újra a kampány középpontjába kerülhet Barack Obama és a leendő republikánus elnökjelölt Mitt Romney között.