Megmentené-e a világot a CO2-adó?
Az Egyesült Nemzetek Szervezete különleges alapot hozott létre abból a célból, hogy a fejlődő országok alkalmazkodhassanak a légkör melegedéséhez, az evvel járó problémákhoz. A pénzalapot a fejlett államok hozzájárulásai töltik fel.
A fejlettek által a harmadik világ országaiban megvalósított légkörvédelmi beruházások értékének 2 százaléka az ENSZ-alapot gyarapítja. (E beruházásokat a fejlett államok saját klímavédelmi erőfeszítéseikhez írhatják jóvá.) A pénzalapot a globális fölmelegedés következményei elleni harcban lehet igénybe venni: a sivatagosodás visszaszorításához, aszálytűrő haszonnövények meghonosításához, cölöpökre épített házak készítéséhez, gátépítéshez. Az alaphoz eddig, a poznani értekezletig, nem lehetett hozzányúlni.
A Germanwatch környezetvédő szervezet becslése szerint 2012-ig az ENSZ-alapba mintegy 200-500 millió dollár áramlik. Ahhoz viszont, hogy a fejlődő országok lakossága alkalmazkodni tudjon a Föld légkörének fölmelegedéséhez és ennek következményeihez, évente 50-100 milliárd dollárnyi támogatásra lenne szükség - írja az MTI.
A poznani értekezleten a fejlődő országok képviselői azt akarták elérni, hogy 2 százalékos adót vessenek ki a fejlett államok egymás közötti széndioxid-kereskedelmének minden egyes tranzakciójára, és ez a pénz is az ENSZ-alapot gyarapítsa. A fejlett világból érkezett küldöttek azonban elzárkóztak e fölvetés elől. Egyes források szerint a CO2-adó évente több milliárd dollárra rúghat.
