Megkezdi működését az Európai Ügyészség
Évente mintegy háromezer ügyre lehet számítani az Európai Bizottság becslése szerint.
Az EPPO feladata, hogy felderítse az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléseket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint már a delegált ügyészek kiválasztása során felmerült a gyanú, hogy egyesek nem feltétlenül a szakmai minősítésük alapján kerülnek be – írja a Klubrádió.
A német lap Andrés Rittert, a korábbi rostocki főügyészt interjúvolta meg, aki most az EPPO vezetőjének a helyettese. Ritter szerint az európai ügyészség létrejötte alapvető változást jelent.
„Mi vagyunk az európai polgárok számára az ígéret, hogy semmilyen EU-eszközt nem fognak visszaélésszerűen felhasználni”
– mondja.
Már négy évvel ezelőtt megszületett az a politikai döntés, hogy létre kell hozni egy európai nyomozó-bűnüldöző hatóságot. A tevékenységét most megkezdő EPPO a világon az első szupranacionális, vagyis nemzetek fölötti jellegű államügyészség – fogalmaz a német jogász. A projekthez ugyanakkor nem minden EU-tagország csatlakozott. Az uniós jog értelmében ilyenkor úgynevezett megerősített együttműködésre lépnek egymással a szorosabb integrációra hajlandó tagállamok. A 27 EU-tagországból öt nem részese az EPPO-nak: Írország, Dánia, Svédország, Magyarország és Lengyelország. Ezen tagállamok számára – írja az Allgemeine – túlságosan mélyen belenyúl a nemzeti joghatóságba.
Évente mintegy háromezer ügyre lehet számítani az Európai Bizottság becslése szerint. Ritter azonban úgy véli, hogy ennél lényegesen több lesz. Mindezek feldolgozásához az EPPO vezetése szerint mintegy 290 fős apparátusra lenne szükség, de a brüsszeli Bizottság eddig csupán 130 fős személyi keretet hagyott jóvá.
Az EPPO-t az különbözteti meg az EU régóta létező csalás elleni hivatalától, az OLAF-tól, hogy saját jogán vádat emelhet, míg az OLAF csak figyelemfelhívó-közvetítő szerepet láthat el, és az aktákat továbbíthatja a tagállami ügyészi szervekhez, amelyek aztán saját belátásuk szerint járnak el. Az uniós kimutatások szerint az ilyen OLAF-jelzéseknek csak mintegy a felét követi tényleges vádemelés.
(Kiemelt képünk illusztráció: Hans Lucas/AFP | Martin Bertrand)
