Megkapta az ultimátumot az Orbán-kormány, egy hónapja van összhangba hozni a civiltörvényt az EU-s szabályokkal
Új fázisba léptette szerdán az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület közölte, úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
Magyarországnak mostantól egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az EU-s szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Fotó: MTI
Az Országgyűlés júniusban 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazattal fogadta el a hivatalosan a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak, és a Velencei Bizottság ajánlása nyomán nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az ötszázezer forintot.
A törvény kötelezi az érintett civil szervezeteket, hogy a kiadványaikon feltüntessék, külföldről támogatják őket.
Azokat a szervezeteket, amelyek nem teljesítik a törvény által rájuk rótt kötelezettségeket, ügyész fogja felszólítani, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb 15 napos határidejű felhívás követi, utána pedig az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.
A jogszabályban eredetileg szerepelt, hogy a végrehajtást bojkottáló civil szervezeteket törlik a nyilvántartásból, de ezt a Velencei Bizottság ajánlására végül kihúzták a szövegből. Ehelyett az van benne, hogy az ügyész az ismételt felhívás után a törvény szabályainak megfelelően az arányosság figyelembevételével járjon el.
A törvény elfogadása után több civil szervezet is jelezte, hogy nem hajtja végre a jogszabályban foglalt előírásokat, az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. De nem tetszett a törvény az Egyesült Államoknak sem, amely közleményben azt írta, a jogszabály visszalépést jelent a gyülekezési jog és a szólásszabadság terén is.
