Matuska robbantott a koreai háborúban is?
Szeptember 13-án volt 78 éve, hogy 1931-ben felrobbant a biatorbágyi vasúti híd. A Budapestről Bécsbe tartó gyorsvonat mozdonya, podgyász- és hálókocsija, valamint további három vagon a mélybe zuhant. Huszonnégy ember halt meg a katasztrófában, a sok sebesült közül 14-en súlyosan sérültek. A hatóságok már akkor felfigyeltek az utasok között egy középkorú, fontoskodó férfire, aki sebzett homlokát mutogatta. Tovább engedték családjához, Bécsbe, ám heteken belül kiderült: a fontoskodó a tettes, bizonyos Matuska Szilveszter volt.
Ismert, két játékfilmben is megörökített történetét a Spiegel magazin elevenítette fel egy nálunk kevéssé ismert vonatkozásában. Az október 3-án Bécsben letartóztatott merénylőről ugyanis akkor kiderült, hogy a magyarországi nem az első robbantása volt. Személyében megtalálták egy, a torbágyi előtt jó hónappal, augusztus 8-án elkövetett németországi merénylet tettesét is.
E nap estéjén egy brandenburgi kisváros, Jüterbog közelében a pokolgép 3 méteres síndarabot szakított ki a vasúti pályából. A Berlinből Baselbe tartó D 43-as gyorsvonat kisiklott, a mozdony és a szerelvény nyolc kocsija felborult. Száznál több ember sebesült meg, sokan közülük súlyosan – de csodával határos módon életét senki nem vesztette. A merényletet – akárcsak a biatorbágyit – a német kormány is politikai célokra használta fel. Jóllehet Matuskának, a feltehetően elmebeteg bécsi kereskedőnek semmi köze nem volt a politikához, merényletét az illegális kommunistákkal szembeni még keményebb fellépésre használták fel. A berlini rendőrség – azt követően, hogy a merénylet előtt két rendőrt a KP székháza közelében lelőttek – a kommunistákat gyanúsította a jüterbogi merénylettel és - átmenetileg - a párt 25 tagját vették őrizetbe.
Matuska hadnagy Csantavérről
A vajdasági, máig túlnyomórészt magyar Csantavéren (Cantavir) 1892-ben született Matuska fiatal tisztként vett részt az első világháborúban. Utána szülőhelyén tanítóskodott, majd üzletelni kezdett. Sikertelenül – éppen merényletei előtt kellett csődöt jelentenie. Ausztriai tetteiért – mint kiderült, egy 1930 decemberi és 1931 januári (sikertelen) vasúti merényletet is ő követett el - hat évi szigorított börtönre ítélték. 1936-ban adták ki Magyarországnak, ahol ugyan halálra ítélték, de (miután az osztrák törvények nem ismerték a halálbüntetést), az ítéletet életfogytiglanra változtatták. Matuska ült is 1944/45 fordulójáig a váci fegyházban – aztán a háború utolsó napjaiban eltűnt.
Azóta egyszer lehetett hallani róla. Makacsul tartják magukat a híresztelések, hogy a robbantások „szakértője” az ötvenes évek koreai háborújában a támadó, kommunista Északot segítette tapasztalataival a merényletekben.
A német lap szerint ez mindenesetre kevéssé valószínű. Ha ugyanis Phenjannak szakértőkre volt szüksége, bőségesen kaphatott fehér-oroszokat, akik a 2. világháború partizán- akcióiban német vonatok ezreit robbantották fel.
