Marine Le Pen homoszexuálisok gyűrűjében

„Amikor Marine Le Penhez csatlakoztam, olyan érzésem volt, mintha másodszor coming outoltam volna” – mondta a 41 éves Sébastian Chenu, amikor december elején bejelentette, hogy csalódott Nicolas Sarkozyban, ezért a legnagyobb ellenzéki párt országos titkári székéből átül Le Penékhez. A kommunikációs szakember első coming outja akkor volt, amikor nyilvánosan felfedte homoszexualitását, majd 2001-ben létrehozta korábbi pártjának, az UMP-nek a melegek jogaiért harcoló szervezetét.

Nem titok, hogy a homoszexualitásukat nyíltan vállaló politikusokat egy ideje szívesen látja a francia szélsőjobboldal. Florian Philippot-nak, a Nemzeti Front stratégiai és kommunikációs alelnökének homoszexualitását a közelmútlban „leplezte le” egy bulvárlap. A párt vezetői politikusai, élükön Marine Le Pennel azonnal támogatásukról biztosították Philippot-t. Louis Alliot, a párt egyik európai parlamenti képviselője pedig azt bizonygatta, hogy Le Penék pártja soha nem volt homofób.

Ez utóbbi állítás viszont egyszerűen nem igaz. A pártot 1972-ben alapító Jean-Marie Le Pen Franciaország elsőszámú homofóbjának számított. Szándékos provokációival rendszeresen kiváltotta a homoszexuálisok jogait védő szervezetek haragját.

A pártvezetést három évvel ezelőtt apjától megöröklő Marine Le Pen viszont egyértelműen hangnemet váltott. A melegházasság engedélyezése elleni tüntetéseken nem vett részt. A jobboldali homoszexuálisok meggyőzésére pedig kiválóan működik az a hangnem, amit a pártelnök a muzulmánokkal szemben alkalmaz, akiknek állítólagos homofóbiájától tartani kell szerinte.

„A homoszexuális ember a Nemzeti Front képzeletében emblematikus figura lett: a liberális értékek megtestesítője az iszlamista totalitarizmussal szemben” – mondta Sylvain Crépon szociológus a Le Point című hetilapnak. Márpedig az iszlám- és bevándorlás-ellenesség a párt legfőbb védjegye. Marine Le Pen kifejezetten támogatja a melegek jogait védő szervezetek jobbra tolódását, ami a gazdasági válságban és az idegenellenesség felerősödésével egyre inkább szembetűnő.

A szélsőjobboldali párt „melegbarát” arculata azonban nem igazán tetszik a konzervatívabb tagoknak, akik Chenu átigazolásakor „politikai, morális és kulturális tévedésről” beszéltek.

„Meleg lobbi alakult ki Marine Le Pen körül és a párt magjában. Ez tűrhetetlen” – mondta Aymeric Chauprade, a Nemzeti Front ismert európai parlamenti képviselője a párt pénteki vezetőségi ülésén. Marine Le Pen azonban nem enged. Chenu képviselőjelölt lesz, és kulturális egyesületet tervez létrehozni a párton belül.

Ezzel párhuzamosan az új irányvonalat vitató tradicionális katolikus szárny pedig egyre inkább háttérbe szorul. A pártvezető környezete azonban tagadja, hogy bármiféle boszorkányüldözésről lenne szó, Marine Le Pen szerint az ultrakatolikusok egyszerűen nem tudnak megbékélni a róla kialakult modern politikus képével.

„Porszem lettünk a gépezetben, zavaró tényezőnek tekint minket, túlságosan is emlékeztetjük az apja pártjára. Hogy Marine hatalomra akarja juttatni a Nemzeti Frontot, az jó dolog, de milyen áron és kikkel?” – fakadt ki a párt egyik konzervatív tagja a Libération című napilapnak.

Marine Le Pen legfőbb érve az, hogy a három évvel ezelőtt 10 százalékon álló pártnak jelenleg 25 százalék körül mozog a támogatottsága, beágyazottsága pedig immár országossá vált: márciusban tíz városban adhatott polgármestert, áprilisban megnyerte az európai parlamenti választásokat, szeptemberben pedig, történetében először, két szenátort küldhetett a felsőházba. Ez pedig olyan látványos eredmény, amelyet apja, Jean-Marie Le Pen elnöklésének fénykorában soha nem tudott felmutatni a francia szélsőjobboldal.