Lehetséges, hogy még a 2019-es EP-választások előtt kizárják a Fideszt az Európai Néppártból
Egyre nagyobb a feszültség az Európai Néppárton belül a Fidesz miatt, többen a magyar kormánypárt kihajítását követelik az Európai Néppártból a választási kampányát követően – mondta Markus Ferber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) európai parlamenti képviselője az Indexnek adott interjújában.
A portál információi szerint korábban még visszafogottságra és az unióellenes retorika mérséklésére kérték a néppárti vezetők Orbán Viktort, hogy ne rontsa a néppárt esélyeit a 2019-es EP-választásokon. Mostanra viszont vállalhatatlanná váltak egyes kijelentései több kereszténydemokrata és jobbközép párt számára Európában.
– A hangulat nagyon feszült, a párton belül vannak, akik hallva Orbán Viktor és más fideszes politikusok a választási kampányban elmondott szavait, a Fidesz kihajítását követelik az Európai Néppártból. Egy sor néppárti politikus a választások után nagyon egyértelműen kifejezésre juttatta ezt az óhaját. A Fidesz egész választási kampánya rendkívül Európa-ellenes és nemzeti populista volt, és ez nem az a szellem, amit mi a néppártban képviselünk. Vagyis most már nem arról van szó, hogy az EP-választásokig kellene visszafognia magát a Fidesznek, hanem hosszú távon kellene másképp viselkednie, már ha a pártcsaládon belül akar maradni – mondja Ferber.
Azt is lehetségesnek tartja, hogy a Fideszt még az EP-választások előtt kizárják.
– Az illiberális állam nem az az államforma, amelyet mi propagálunk, mi továbbra is egy szociális piacgazdaságban hiszünk, erős állammal, ami garantálja az emberek biztonságát, de másrészről egy liberális államban, ahol az embereknek megvannak a döntési lehetőségei – szögezi le a politikus. Úgy gondolja,
nem igaz, hogy Magyarországnak „alanyi jogon” járna az EU-támogatás.
A következő pénzügyi ciklusban kifizetett támogatásokat ezért álláspontja szerint már jogállami feltételekhez és az Európai Ügyészség elfogadásához kell kötni. Alapvetőnek tartja, hogy ha valaki pénzt kap uniós alapokból, akkor követnie kell az előírásokat, a támogatott tagállamnak a jogállami kereteket be kell tartania. Ennek pedig része a független igazságszolgáltatás és egy átlátható pénzelosztási rendszer. Úgy látja, jó esély van arra, hogy következő költségvetési ciklusban már be lehet vezetni ezeket a feltételeket.
A Stop Soros törvénytervezetet és a lex CEU-t diszkriminatívnak tartja. Szerinte ezek nem egyeztethetőek össze az uniós joggal. A két törvény elfogadása esetén az Európai Bizottságon a sor, hogy lépjen a jogállam érdekében.
A kereszténydemokrata politikus aggódik az EU jövőjét illetően.
– Két egymással ellentétes folyamatot látok. Egyrészt az állampolgároknak meglehetősen nagy a bizalma Európában, az EU-ban, és sok tekintetben a megoldásokat az uniótól várják, mert a saját kormányukban sokkal kevésbé bíznak. Másrészt a kormányok részéről - nézze meg az új olasz kormányt, vagy akár a lengyelt, magyart, szlovákot - nagyok a fenntartások, a bizalmatlanság Európával szemben, és ez a két folyamat nem egyeztethető össze. Az emberek elvárásai és a kormányok akarata között óriási a szakadék, és egyre nő. Ezt kellene valahogy áthidalni, mert különben tényleg baj lesz – véli. Beszél arról is, hogy mit jelent számára a keresztényi politizálás, amit a következő példával illusztrál:
– Minden emberben az egyént nézzük, egymást testvérként kezeljük, hiszen minden embert saját képére teremtett az Úr. Igen, ez vonatkozik a menekültekre is.
Korűbban maga az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber (CSU) is hangot adott az ingerültségének az orbáni politika miatt, a CSU testvérpártja, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig jelezte, elvárja az Orbán-kormánytól, hogy biztosítsa a CEU folyamatos budapesti jelenlétének a feltételeit, a Stop Sorost pedig a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően módosítsák.
