Lapszemle - New York Times: Az elnök komor arccal mutatja fel a Szentírást, mint egy harci diadal jelképét a washingtoni Szent János templom előtt

2020. június 3., 08:20

Szerző:

Ha egy másik ország vezetője a forrongó fővárosban arra utasítaná a rendőrséget és a rendvédelmi szerveket, hogy hajtsák uralmuk alá az utcákat a tiltakozókkal szemben, majd ez a vezető keresztülsétálna egy parkon, ahol a kormányzat erővel tisztította meg számára az utat, és így eljutna egy templomhoz, ahol megállna, és a kamerák kedvéért, mint bajnoki trófeát tartana magasba egy bibliát, nos, akkor mit gondolna erről Amerika? Ezt a kérdést teszi fel a New York Times, abban a cikkében, amelyet a Donald Trumpról hétfőn készült fotó illusztrál.

Az elnök a képen pontosan azt teszi, amiről az iménti mondatok szólnak: komor arccal mutatja fel a Szentírást, mint egy harci diadal jelképét a washingtoni Szent János templom előtt. „Ha ezt egy másik országban látnánk, akkor mélységesen aggódnánk, és arról beszélnénk, hogy ennek külpolitikai következményekkel kell járnia az ilyen eljárást tanúsító államokkal szemben” – idézi a lap Kori Schake-et, a Pentagon volt tisztségviselőjét, aki egyébként republikánus politikai tanácsadó.

Letartóztatott fekete férfi halála az Egyesült Államokban Donald Trump amerikai elnök a Bibliával a kezében, amikor felkeresi a George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetők által megrongált Szent János-templomot a washingtoni Fehér Ház közelében
Fotó: SHAWN THEW

A New York Times politikai közszereplőktől egyetemi oktatókig terjedő, széles politikai skálán idéz különböző véleményeket, ki hogyan ítéli meg a Fehér Ház jelenlegi lakójának a magatartását, a demokráciához való viszonyulását a mostani, zavargásos időszakban. Az idézettek közt szerepel Katherine Stewart közíró, aki meglehetősen sokat foglalkozik a keresztény jobboldallal. Szerinte Trump templomlátogatása Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Recep Tayyip Erdogan török elnököt juttatja az ember eszébe.

„Trump egy szót sem idéz a Bibliából. Pusztán párthovatartozásának a jelképeként használja. A tekintélyelvűség gyakran ölti magára a vallás leplét”

– idézi Stewart véleményét a New York Times.

Még mindig Amerika. A washingtoni kormányzat széles körű vizsgálatot indít annak megállapítása végett, hogy más országok milyen adókat érvényesítenek, illetve terveznek bevezetni a digitális szolgáltatások területén. A Bloomberg pénzügyi hírügynökség erről szóló beszámolója szerint a várhatóan hónapokig tartó vizsgálat eredményeként külön vámokat vethetnek majd ki az ilyen országokból az Egyesült Államokba importált termékekre.

Az érintett államok köre – írja a Bloomberg – a Európai Unió országaitól Indiáig terjed, és elsősorban annak megállapítására irányul, hogy az egyes országokban sújtják-e különadók az olyan nagy amerikai technológiai, illetve elektronikus kereskedelemmel foglalkozó óriáscégeket, mint amilyen például az Apple, az Alphabet, a Google vagy az Amazon. Ilyen típusú vizsgálat előzte meg azt is, amikor Washington azt állapította meg, hogy Kína ilyen jellegű, amerikai szemmel nézve felróható magatartást tanúsít, és ezért mintegy 360 milliárd dollár értékű kínai termékre vetettek ki amerikai büntetővámot. 

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Bloomberg jelentése Magyarországot is megemlíti azon államok között, például Ausztria, Franciaország, Olaszország, Törökország, illetve az Egyesült Királyság mellett, amelyek korábban bejelentették adó kivetésének a tervét digitális szolgáltatásokra.

E kérdéskörben egyébként az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet égisze alatt átfogó megállapodás megkötésére irányuló nemzetközi egyeztetések folynak, de ezt a folyamatot a világjárvány valamelyest elakasztotta. 

Magyarország 2024-ig megháromszorozza földgázkapacitását a szlovák határnál levő úgynevezett interkonnektoron, lehetővé téve, hogy a vezeték évente több mint 5 milliárd köbméter gázt továbbítson – idézi az AFP francia hírügynökség beszámolója alapján az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi bejelentését.

A cikk ismerteti azokat a terveket, miszerint az orosz Gazprommal kötött szerződés értelmében a Balkán felől is érkezik majd a jövőben orosz gáz Európába. A Törökországból érkező, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztülhaladó cső vége a Bécs mellett Baumgartennél, az ottani elosztóközpontban lesz. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök szerint az országára eső vezetékszakaszt ez év végéig el kívánják készíteni. A földgáz balkáni útvonala azért lesz fontos, mert a hagyományos vezeték, amelyen Ukrajnán keresztül érkezik gáz Európába, állandó bizonytalansági tényezőt jelent, „érzékeny a geopolitikai fejleményekre” – fogalmaz az EurActiv. Budapest emellett arról is tárgyal, hogy cseppfolyósított földgázt vásárolna, ami a jövő januárban működésbe lépő horvátországi LNG-kikötőn keresztül érkezhetne.