Labda-kór

Olaszországban kb. 5000-re tehető az ALS (amiotrofiás laterális szklerózis) betegeinek száma. Az ALS a labdarúgók betegségeként ismert, bár az ötezer itáliai beteg többségének nem volt soha köze ehhez a sporthoz. Van azonban egy nyugtalanító tény: míg a labdarúgást nem művelő emberek között minden 100 ezerből hat szenved ebben a kórban, addig a 24 ezer, 1970 és 2001 között megfigyelt labdarúgó között több, mint ötven. Ez az arány elég ahhoz, hogy „labda-kórról” lehessen beszélni.

2010. március 7., 08:55

Labdakór (Morbo del pallone) a címe Massimiliano Castellani, az Avvenire című katolikus lap újságírója könyvének. Castellani tíz év óta foglalkozik az olasz labdarúgást érintő betegséggel, már 2003-ban is szentelt ennek egy esszét Mérgezett labda (Palla avvelenata) címmel.

A betegség okai még mindig tisztázatlanok. Okolták már a láb és a fej traumáit, a túlhajtott fizikai megterhelést, a gyulladáscsökkentők túlzott fogyasztását, a pályákon használt növényirtószerekkel való érintkezést. Ez utóbbinak az is hitelt ad, hogy Olaszországban a labdarúgók után a mezőgazdaságban dolgozókat sújtja leginkább. Annak viszont nincs semmi jele, hogy a doppinggal lenne összefüggésben.

A könyv drámai történeteket tartalmaz Lou Gehrig amerikai baseball-játékosról (aki miatt a betegséget Lou Gehrig-kórnak is nevezik), aki 1941-ben halt meg 37 éves korában, Stefano Borgonovóról, a Milan és a Fiorentina egykori csatáráról, Gianluca Signoriniról, a Genoa volt csapatkapitányáról, aki 2002-ben halt meg 42 évesen, vagy Narcisio Soldanról, az 1950-es évek Milan-kapusáról, pedig a hiedelem szerint a kór a kapusokat megkíméli. Az ALS okozta a halálát Ugo Ferranténak, a Fiorentina híres védőjének, vb-ezüstérmesnek, és az alig 24 éves Juventus-hátvédnek, Andrea Fortunatónak is. Mellesleg az első labdarúgó, akinél a kórt kimutatták, szintén olasz volt: Armando Segato volt válogatott védőt 1968-ban támadta meg az ALS, és öt év múlva végzett vele.

A könyv érdeme, hogy az áldozatokkal folytatott beszélgetéseken, családi emlékeken keresztül ráirányítja a figyelmet egy nagyon is létező problémára.

Több ezer turista rekedt hétfőn a párizsi Louvre előtt, miután a múzeum dolgozói spontán sztrájkba kezdtek. A Louvre látogatottsága már jó ideje meghaladja az intézmény kapacitásait, mostanra azonban a személyzet úgy érezte, nem lehet tovább várni a változásra.