Közszolgák lapáton?
Nem tudni mi indította Orbánékat e nagyszabású költséglefaragó akcióra, és miért éppen most. Egyik ok lehet az, hogy az apparátus Orbánék alatt igencsak felduzzadt, a másik a gazdaság gyenge teljesítménye.
Olvasom a 168 órában,Lengyel L. László írását /
Jön a tömeges leépítés a közszférában? /2014.Október 15./Valami készül a közszférában mert a kormányfő többször beszélt arról, hogy nagy változások várhatók. Varga Mihály után Kósa Lajos is nagyszabású költséglefaragásokról beszélt. Kósa szerint sokat nyerhetnénk, ha a bürokrácia költségei a jelenlegi 10,6 százalékos GDP-szintről az uniós átlagra, 5 százalékra csökkennének.
2012-ben az IMF -delegáció állítólag rögzítette: a közalkalmazottak száma Magyarországon legalább negyven százalékkal magasabb, mint amennyire a feladatok ellátásához szükség van. Ha ez így van, a körülbelül 650-660 ezer fős közszférából több mint negyedmillió embert kellene meneszteni ahhoz, hogy feladatarányos legyen a létszám....„
Nem tudni mi indította Orbánékat e nagyszabású költséglefaragó akcióra, és miért éppen most. Egyik ok lehet az, hogy az apparátus Orbánék alatt igencsak felduzzadt, a másik a gazdaság gyenge teljesítménye.
A valóság az, hogy hazánk közigazgatásra fordított – az EU átlagánál magasabb kiadásai régóta ismertek. Csökkentése érdekében Magyarország hét régióra osztását – elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon /NUTS/nyugvó támogatási rendszere miatt – 1999-ben az első Orbán – kormány idején végezték el. A végrehajtását azonban, társadalmi konfliktusoktól tartva nem merték felvállalni.
Ezt a második Gyurcsány-kormány kísérelte meg 2006 júliusában, ám a Fidesz – mivel Gyurcsányéknak nem volt 2/3-os többsége a parlamentben,– érdemi indoklás nélkül leszavazta az ehhez szükséges alkotmánymódosító javaslatot. A közigazgatás reformja így elmaradt. A következményeket maga Orbán Viktor érzékeltette, amikor 2009 februárjában egy londoni lapnak nyilatkozva a magyarországi reformokat sürgette./?/ Azt mondta, hogy az államszerkezet átalakításával a jelenlegi /2009-es/ 8 százalékról 6 % – ra, az EU-átlagra csökkentené a bürokráciára fordított kiadásokat. /Elhallgatta, hogy 2006-ban már leszavazta/ Ha ez így igaz, Gyurcsányék javaslatának leszavazása, a reform elmaradása miatt – az akkori GDP arányában – évi 400 milliárd forint az államigazgatásra fordított többletkiadásunk. Most 2014-et írunk. Könnyen ki lehet számolni, hogy nyolc év alatt – csak ebben a vonatkozásban – mekkora kár érte az országot és a lakosságot. Lehet „nyocévezni”!
Almási József
e-mail
