Koszovónak kalapoznak - az ország nem "sikertörténet"
Adományozó konferencia kezdődött Koszovó javára pénteken Brüsszelben, s a tanácskozás kezdetén az Európai Unió bejelentette: 500 millió euróval járul hozzá Koszovó fejlesztéséhez.
Ezen felül az egyes uniós tagországok külön felajánlást is tesznek.
Magyarország - közölte az MTI-vel Tomaj Dénes külügyminisztériumi főosztályvezető - 300 millió forint erejéig nyújt támogatást Koszovónak, 2010-ig szóló kétoldalú programok keretében. Ezen belül biztonsági okmányokat juttatnak Koszovónak, továbbképzést szerveznek a koszovói államigazgatás különböző szintű tisztviselőinek, valamint koszovói mezőgazdasági, vízgazdálkodási, illetve a kulturális örökség megőrzését célzó projektekben működnek közre magyar részről.
Az Egyesült Államok előzetesen 400 millió dollárt helyezett kilátásba. EU-források úgy számolnak, hogy összesen mintegy másfél milliárd euró (2,4 milliárd dollár) jöhet össze az adományozó értekezleten.
A rendezvényre, amelynek házigazdája Olli Rehn, az EU bővítési biztosa, meghívták az EU tagországait, a kulcsfontosságú nemzetközi adományozókat, a nemzetközi pénzügyi intézményeket, valamint különböző nemzetközi és ENSZ-ügynökségeket.
Hashim Thaci koszovói miniszterelnök bejelentette, hogy országa kérte felvételét a Nemzetközi Valutaalapba (IMF) és a Világbankba.
Koszovót, amelynek albán többsége februárban kiáltotta ki a Szerbiától való függetlenséget, és amelynek alkotmánya június 15-én lépett életbe, eddig 43 ország ismerte el. A függetlenedést el nem ismerő Szerbia pártján álló oroszok azonban kilátásba helyezték, hogy igyekeznek távol tartani Koszovót a nemzetközi szervezetektől, ott, ahol erre módjuk van.
Az adományozó konferencia elsődleges célja, hogy felajánlásokat gyűjtsenek össze Koszovó társadalmi-gazdasági fejlődése, a növekedési feltételek megteremtése - vagyis a beruházások és a munkahelyteremtés előmozdítása - érdekében.
Dan Fried, európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes, aki a múlt héten beszélt Washington felajánlásáról, azt mondta, hogy Washington nem csupán gazdaságösztönző célokra adja a pénzt, hanem az állami intézmények - rendőrség, igazságszolgáltatás, minisztériumok - megerősítésére, valamint a koszovói adósság kiegyenlítésére is. Pristina ugyanis kész átvenni Szerbiától az államadósság rá jutó részét.
A konferencia résztvevői körében általános a vélemény, hogy nagyon fontos lenne fokozottan ügyelni a most várható felajánlások felhasználásának mikéntjére, mert Koszovó 1999 óta már kapott mintegy 3 milliárd eurót, de az ország fejlettségi színvonala továbbra sem utal "sikertörténetre".
A kétmillió lelket számláló Koszovóban, ahol a lakosság átlag életkora a legfiatalabb Európában, 40 százalék fölötti a munkanélküliségi ráta - írja az MTI.
