Kongónak már elege van az elnökéből, terjed a halálos erőszak a tüntetéseken
Határozottabb nemzetközi fellépést sürgetnek a Kongói Demokratikus Köztársaság civil szervezetei és emberi jogi aktivistái, miután a Joseph Kabila elnök lemondását követelő tüntetéseknek már halálos áldozataik is vannak – írja a honlapján az al-Dzsazíra. Legalább heten vesztették életüket, amikor kormányellenes tüntetők vasárnap országszerte az utcákra vonultak. A biztonsági erők gumilövedékkel, könnygázzal és éleslőszerrel támadtak a tüntetőkre a fővárosban, Kinshasában és a városokban. A tüntetéseket a katolikus egyház szervezte, a tüntetők Kabila lemondását és új választások kiírását követeltek.
A zavargásokban rengetegen megsérültek, a hatóságok legalább 120 embert tartóztattak le, köztük papokat is. Hubert Tshiswaka, ügyvéd, a Lubumbashi Emberi Jogok Kutatóintézete igazgatója szerint a kormány direkt azzal a céllal vetette be a fegyveres erőket, hogy a Kabila ellen tiltakozókra lőjenek. – Sajnálatos és felelőtlen lépés volt ez a kormány és az államfő részéről. A tiltakozásra adott reakció aránytalan volt. Ha fegyvertelen emberek állnak veled szemben, akkor nem végezheted ki őket pusztán azért, mert azt gyanítod, hogy fegyveresek bújnak meg köztük – mondta az igazgató.
Kabila 2011-es elnöki eskütételekor. Maradna mégEközben Lambert Mende kormányszóvivő viszont azt állítja, hogy „bűnözők” próbáltak a tüntetők közé vegyülni. – A titkosszolgálatok szerint bűnözők próbáltak a tüntetők közé keveredni és hasznot húzni a megmozdulásokból. Még várjuk a vizsgálatok eredményét – mondta a szóvivő hétfőn a francia TV5 Monde csatornának. – Nagyon sajnáljuk, hogy a tüntetések ennyi életet követeltek, köztük egy rendőrét is. Tshiswaka szerint azonban a halálos erőszak a kormány által irányított rendőrség felelőssége, akik békés tüntetőket vertek szét.
A legnagyobb kongói ellenzéki csoport, a Rassemblement január 1-jén közleményt adott ki arról, hogy Kabila és kormánya elveszítette legitimitását. Felszólította a nemzetközi közösséget és a kongói állampolgárokat, hogy ne ismerjék el többé Kabilát Kongó államfőjének. A Front of the Respect of the Constitution (FRC), a kongói politikai és civil szervezet koalíciója is felelőtlenséggel vádolta meg a kormányt és a hatalmat gyakorlókat, hogy semmibe vették a Saint Sylvestre Accord néven ismert egyezményt, amelyet 2016 októberében írtak alá az elnök és az ellenzék támogatásával, a katolikus egyház közvetítésével. Ez a szerződés kimondja, hogy az elnöki, törvényhozói és tartományi választásokat legkésőbb 2017 decemberében megtartják, Kabila viszont most azt állítja, hogy 2018. december 23-ra kiírt választásokig hivatalban marad. Az elnök év végi beszédét vasárnap a tévé közvetítette, de egyszer sem említette az aznapi zavargásokat. Ehelyett felszólította a lakosságot, hogy dolgozzanak azért, hogy valódi béke, remény és stabilitás jöjjön létre, amíg a választási bizottság véglegesíti a szavazati listákat és előkészítik az év végére a választásokat.
Kabila 2001-ben jutott hatalomra, miután apját, Laurent-Desire Kabilát az 1960-ban függetlenné váló Kongó harmadik elnökét meggyilkolták. Az ország első demokratikus választásán, 2006-ban választották meg, aztán öt évvel később újra őt ültették a hatalomba, annak ellenére, hogy vádak szerint csalt a választásokon. Jelenleg törvény szerint az elnök két egymás utáni, öt éves periódusban töltheti be a tisztséget. Kabila második mandátuma már 2016 decemberében lejárt. A kormány 2014-ben kísérletet tett arra, hogy megváltoztassa az alkotmányt, 2015-ben pedig új választási törvényre tett javaslatot. Mindkét próbálkozás meghiúsult, nyilvánvalóan arra tettek kísérletet, hogy Kabila tovább maradjon hivatalban.
Kris Berwouts politikai elemző szerint Kabila csak arra tud számítani, hogy húzza az időt a választások kiírásának halasztásával. A mostani rezsim ugyanis attól tart, hogy elveszítik a választásokat. Halogatni azonban nem lehet vég nélkül, mert ezzel a hitelességéből veszít az elnök az elemző szerint. Berwouts elmondta, hogy még a kormány is megosztott a kérdést illetően, az ellenzék erőtlen, a kongóiak viszont meg akarnak szabadulni Kabilától. Főleg a nagyvárosok lakói nem érzik, hogy az életminőség jelentősen változott volna húsz év alatt, mióta Mobutu Seko diktátor meghalt. Ez szintén növeli az emberek frusztrációját.
Michael Tshibangu politikai elemző, és a Társaság a Kongói Fejlődésért és Demokráciáért nevű szervezet elnöke szerint a vasárnapi tiltakozások erőszakos elnyomása azt mutatja, hogy Kabila eltökélt és hatalomban akar maradni. Annak ellenére, hogy megígérte, hogy idén megtartják a választásokat, sokan attól tartanak, hogy az elnök nem tudja elengedni a hatalmat. – Minden azt mutatja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság visszafelé halad. Kabila éppen diktatúrát épít. A kormány vasárnapi reakciója is azt erősíti, hogy nehezen lehetne most szabad választásokat tartani az országban – mondta az elemző. – Ha az emberek nem tiltakozhatnak szabadon, mégis hogyan szervezhetnének kampányt vagy pártgyűléseket a választások előtt? Tshibangu szerint félő, hogy Kabila olyan helyzetbe taszítja az országot, amelyre a kongóiak már csak erőszakkal tudnak válaszolni.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap felszólította Kabilát, hogy békésen vonuljon vissza. Egyúttal javasolta Kongó politikai szereplőinek, hogy maradjanak hívek a 2016-os decemberi egyezményhez, mert az az egyetlen út a békés átmenethez és a politikai stabilitás megteremtéséhez. A főtitkár egyúttal önmérsékletre is intett mindenkit, és javasolta, hogy a fegyveres erők is tartsák tiszteletben a kongóiak jogát a szólásszabadsághoz és a gyülekezéshez.
