Kőbányában opera

Európa legnagyobb természeti színpada a magyar határtól nem messze lévő st. margaretheni (szentmargitbányai) római kori kőfejtőben, a július közepétől augusztus végéig itt rendezett évről évre nagyobb közönséget, s egyre színvonalasabb előadókat vonz. Az idei műsoron július 8-tól a Rigoletto szerepel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy júniusban ne használták volna ki ezt a remek helyszínt.

2009. július 4., 13:16

Akinek volt már alkalma egy-egy előadást – tavaly a Traviatát, előtte a Nabuccót, évekkel korábban egy egészen monumentális Aidát – megtekinteni itt, az biztosan elhatározta: máskor is jön. Nehéz betelni ezzel a látvánnyal – a hangzásról nem is beszélve. Az 5000 négyzetméteres színpad korlátlan lehetőségeket nyújt, a kőszikla-környezet minden történethez nagyszerűen hozzáigazítható természetes díszletet ad. Különösen lenyűgöző, hogy a hatalmas tér jóvoltából szinte minden előadáson soha nem látott méretű statisztéria vonulhat fel, igazi harcosok lóháton, az Aidában elefántok, korhű öltözékben masírozó sereg.

St. Margarethen sikertörténete 1995-ben kezdődött, akkor talált rá Wolfgang Werner, aki akkor már évek óta kereste az ideális szabadtéri színpadot. Ma szívesen meséli, hogyan ragadta meg a római kori kőfejtő (Römersteinbruch) különleges varázsa. Az operafesztivál intendánsának akkor még merésznek tartott számítása bevált, tavaly több mint kétszázezren tekintették meg a Traviata 37 előadását. Gazdaságilag is igen eredményes a rendezvény: összességében 15 millió eurót hoz a burgenlandi tartomány idegenforgalmi kasszájába. Ez annak is betudható, hogy a monstre előadásokat ügyesen szervezik, a keleti szomszédságból hozott, ám kifogástalan színvonalú zenekarok kevesebbe kerülnek, mint a nagymenő nyugat-európaiak.

Az idén a Rigoletto előadására Romániából hívták meg a Wolfgang Gröhs által alapított Europasymphony zenekart. Vezényel a holland Koen Schoots. Az előadás rendezője Giacchiero Renzo, aki éveken át a Veronai Operafesztivál intendánsa volt, Rigolettót az olasz Devid Cecconi, Gildát Ekaterina Bakanova énekli. A 24 éves orosz szoprán nagy jövő előtt áll. Mantova utcáit, házait Manfred Waba tervezte a sziklaszínpadra. Az opera színrevitelén jó 300-an dolgoznak: a fesztivál ma már jelentős munkaadója a vidéknek.

A szezon Szentmargitbányán már júniusban megkezdődött, nem is akárhogyan, Elina Garanča dalestjével. Az immár hagyományos gyermekopera előadásokat – az idén a Max és Moritz volt műsoron – összesen 15 ezer ifjú néző látta.

Évek tapasztalata alakította ki a rendezési-szervezési technikát. Ide valóban mindenki autóval érkezik, még sincs gond. Zöldmezős hatalmas parkoló várja a közönséget, walkie-talkien kapcsolatot tartó ügyes rendezők irányítják a forgalmat előadás előtt és után. Utóbbi július közepétől még nagyobb ügyességet kíván: ilyenkor a közeli Mörbischben (Fertőmeggyesen) a tószínpadon is van már előadás. Ráadással igyekeznek elérni, hogy a kettő ne egyszerre végződjön, végül is a közönség ugyanazon a nem túl széles úton özönlik vissza Bécs felé. A manőver mindig sikeres, nincs torlódás, nincs dühöngés, semmi nem rontja az este örömét.

A részletes