Nagy bajban van Európa

„Az unió 2030-ra ugyanolyan függővé válhat Kínától az akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint amilyen függőségben volt Oroszországtól a háború előtt” – derült ki egy, az uniós vezetők számára készített dokumentumból – írja az Index.  A jelentés szerint határozott intézkedések végrehajtása nélkül az európai energetikai ökoszisztéma 2030-ra más jellegű, de hasonló súlyú függőségekbe kerülhet Kínától, mint Oroszországtól a háború előtt. 

A kiszivárogtatott dokumentumot a  Reuters szellőztette meg, miszerint az összefoglaló az egyik alapja lesz az európai gazdaságról szóló megbeszéléseknek a döntéshozók október 5-i találkozóján. Az európai vezetők Kína növekvő globális szerepvállalása és gazdasági súlya miatt aggódva tárgyalhatják az Európai Bizottság javaslatait arról, hogy a kontinens ne függjön túlságosan Kínától. A dokumentum szerint az olyan megújuló energiaforrások, mint a nap- vagy a szélenergia időszakos jellege miatt módot kell találni az energiatárolásra, hogy az Európai Unió 2050-re elérje a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célját.

„Ugrásszerűen növekszik majd a lítiumion-akkumulátorok, üzemanyagcellák és elektrolízerek iránti keresletet, amely az elkövetkező években várhatóan majd a tíz- és harmincszorosára nő” – áll a brüsszeli dokumentumban. Kitérnek arra is, hogy míg az unió erős pozícióval rendelkezik az elektrolízerek gyártásának közbenső és összeszerelési fázisában – több mint 50 százalékos világpiaci részesedéssel –, az elektromos járművekhez elengedhetetlenül fontos üzemanyagcellák és lítiumion-akkumulátorok tekintetében azonban nagymértékben Kínára támaszkodik.

A Bizottság szerint az unió 2021-ben, a konfliktust megelőző évben a teljes gázfogyasztásának több mint 40 százalékát, az olajimport 27 százalékát és a szénimport 46 százalékát Oroszországból szerezte be. Az Oroszországtól történő beszállítás nagy részének a megszüntetése – tehát a szankciók hatására – energiaár-sokk keletkezett Európában, ami brutális inflációt eredményezett. Végül az Európai Központi Bank erőteljes kamatemelésre kényszerült, ami visszafogta a növekedést – ahogy az Magyarországon is történt. A lítium-ionos akkumulátorok és az üzemanyagcellák nem az egyetlen terület, ahol az EU sebezhető – áll dokumentumban, amelyet úgy folytatnak, hogy „hasonló forgatókönyv bontakozhat ki a digitális technológiáknál is. Az előrejelzések szerint a digitális eszközök – például érzékelők, drónok, tárolóeszközök és adatátviteli hálózatok – iránti kereslet ebben az évtizedben meredeken emelkedésnek indul majd. Bár az EU az utóbbiak terén viszonylag erős pozícióval rendelkezik, a többi területen jelentős gyengeségeket mutat” – áll az összefoglalóban. A jelentés szerint 2030-ra ez a külföldi függőség komolyan akadályozhatja a termelékenység növekedését.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter erről korábban úgy fogalmazott, hogy a gazdaság megcsonkítása már megkezdődött, az ipar csendben leépül, az energiaintenzív iparágak közül több már leállt, hamarosan pedig az összes eltűnhet. Műtrágyagyártás már nincs, de a gyógyszeripar, a gumiipar, az acél- és vasipar is elköltözhet más kontinensekre. Ha így folytatódik, akkor Európa eléri azt, hogy már nemcsak nyersanyagai, de azokat feldolgozó ipara sem lesz.

(Kiemelt képünkön: Európai uniós zászlók lobognak az Európai Bizottság épülete előtt Brüsszelben. Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)