Kim Dzsong Un rezsimje nem bír magával, Észak-Korea újra átlőtt egy rakétát Japán felett

Helyi idő szerint péntek reggel 6 óra 57 perckor (magyar idő szerint csütörtök este 11 óra 57 perckor) újra átlőtt egy rakétát Japán felett. A rakéta 7 óra 7 perckor haladt át az északi Hokkaidó szigetének a déli szeglete, Erimo felett, aztán 9 perccel később, 7 óra 16 perckor Erimótól keletre a Csendes-óceánba csapódott.

Az amerikai hadsereg Csendes-óceáni Parancsnokságának a bejelentése szerint szerint a rakétát valahonnan Phenjan Szunan nevű körzetéből indították el, ahol az észak-koreai főváros nemzetközi repülőtere is fekszik. és minden valószínűség szerint egy ugyanolyan közepes hatótávolságú, Hvaszong–12 típusú rakétáról van szó, amilyet az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un rezsimje augusztusban egyszer már átlőtt Japán felett.

Azt már Szuga Josihide japán kabinetminiszter jelentette be – írja a Guardian –, hogy a rakéta 800 kilométer magasságban zúgott el a szigetország felett, és körülbelül 3700 kilométert tett meg – 800 kilométerrel többet, mint az augusztusi –, mielőtt a Csendes-óceánba zuhant volna. Semmilyen leváló eleme nem esett le Japán felségterületen, de a környékbeli régiók hatóságai ettől függetlenül mindenkit evakuálásra szólítottak fel. Erről 7 órakor küldtek egy sms-t, amely így hangzott: „Rakétakilövés. Rakétakilövés. Úgy tűnik, hogy egy rakétát lőttek ki Észak-Koreából. Kérjük vonuljon egy masszív  épületbe vagy az alagsori helyiségekbe.” Hét perccel később érkezett a következő sms: „A rakéta elhaladt. A rakéta elhaladt. Úgy tűnik hogy a rakéta elhaladt Hokkaidó felett és a Csendes-óceánba csapódott. Ha valami gyanúsat észlel, kérjük, ne menjen a közelébe, hanem jelentse a rendőrségnek vagy a tűzoltóságnak.”

Fotó: Kyodo

Az észak-koreai provokációra válaszul Mun Dzsein dél-koreai elnök összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot, a dél-koreai hadsereg pedig válaszul szintén kilőtt két rakétát az északi-déli határ mellől a Japán-tenger felé, mindössze hat perccel azután, hogy Észak-Korea rakétája útnak indult. A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága el is büszkélkedett, hogy a „gyors válasz” azt nyomatékosította, hogy ha kell, az ország harcra kész, csakhogy később kiderült, hogy a  két Hyunmoo-2 típusú rakéta közül csak az egyik találta el a célpontot, a másik idő előtt csapódott be a Japán-tengeren. A dél-koreaiak egyébként  a kilövés helyszínétől 250 kilométerre jelölték ki a célpontot – éppen akkora távolságra, mint amilyenre Szunan volt tőlük.

Az ügyben megszólalt James Mattis amerikai védelmi miniszter is. Ő „felelőtlen tettként” aposztrofálta az észak-koreai rakétakilövést. Hozzáfűzte, hogy egyelőre nem akar nyilatkozni egy esetleges amerikai válaszról, de Donald Trump elnök megkapta a szükséges  tájékoztatást az ügyben.Ezzel párhuzamosan Rex Tillerson külügyminiszter felszólította Oroszországot és Kínát, hogy a befolyását felhasználva tegyen közvetlen lépéseket Kim Dzsong Un rezsimjének a leállítására. Észak-Koreát főleg Kína látja el olajjal, Oroszországban pedig rengeteg észak-koreai dolgozik – idézte fel a külügyminiszter, hogy mivel tudnának hatni az országra.

Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök eközben arról beszélt, hogy Kim Dzson Un rezsimjét érezhetően ingerültté tette az a rengeteg büntetőintézkedés, amellyel az augusztusi rakétakilövés és egy szeptember 3-i kísérleti hidrogénbomba-robbantás miatt sújtották. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a héten egyhangúlag tiltotta meg, hogy Észak-Korea textilt exportálhasson, és döntött  a nyersolaj-hozzáférésének a korlátozásáról is. Amerikai és japán kérésre – írja a CNN – a testület mielőbb, amerikai keleti parti idő szerint péntek délután háromkor (magyar idő szerint reggel kilenckor) összeül.

Abe Sindzó japán kormányfő úgy nyilatkozott, „nem lesz fényes a jövő”, ha Észak-Korea ezen az úton folytatja. „Teljességgel elfogadhatatlan” – mondta a rakétakilövésről.

Észak-Korea csütörtökön fenyegette meg Japánt és az Egyesült Államokat, az előbbit azzal, hogy elsüllyeszti, az utóbbit pedig azzal, hogy „hamuba és sötétségbe” borítja.„Többé nincs szükség arra, hogy Japán mellettünk létezzen. (...) Négy szigetét a dzsucse atombombája fogja elsüllyeszteni” – hangzott aza erről zóló közlemény. A dzsucse az észak-koreai kommunista kommunista diktatúra ideológiája, amelynek része a bezárkózás, az antiglobalizmus, a feltétlen párthűség, és amelyben a dinasztiaalapító Kim Ir Szen – Kim Dzsong Un nagyapja – már valamiféle halhatatlan szellemként van jelen.

Kim Dzsong Un egyébként sokkal szívesebben támaszkodik a hadseregre a hatalma kinyilvánításához, mint azt akár a nagyapja, akár az apja, Kim Dzsong Il tette. Kim Dzsong Il félt a puccstól, ezért tíz éven át hagyta, hogy gyakorlatilag a hadsereg irányítsa az országot. A fia már jó viszonyban van tábornokokkal. Ehhwz kellett néhány tisztogatási hullám, de a hatalma most már  olyannyira a hadseregtől függ, hogy aligha fogja feladni a nukleáris programját – mondta a Guardiannek még júliusban Robert Kelly, dél-koreai Pusan National University professzora.