Kétmillió kábítószerfüggő országa: 30 ezer halott évente
Oroszországban évente mintegy 30 ezer ember veszti életét drogok miatt, több mint kétmillió afganisztáni ópiumot és ópiumszármazékokat fogyasztó függőt tartanak nyilván, s további mintegy hárommillió ember fogyaszt egyéb kábítószereket, egyelőre káros következmények nélkül, - jelentették be szerdán Moszkvában.
Viktor Ivanov, a kábítószer-forgalmat ellenőrző szövetségi szolgálat (FSZKN) vezetője sajtóértekezleten mondta el: a 2-2,5 millió súlyos, drogfogyasztás okozta egészségkárosodást elszenvedő függő mellett mintegy további két és fél millió ember fogyaszt marihuanát, illetve hasist, aminek káros következményei nem olyan gyorsan, de bizonyosan jelentkeznek, s további mintegy félmillióan szintetikus drogokat használnak, amelyek zömmel Európából, Hollandiából, Lengyelországból és a Baltikumból érkeznek.
Ivanov hangsúlyozta azonban, hogy túlzó az ENSZ nemrég közzétett jelentése, amely szerint Oroszország a világon forgalomba kerülő ópium és származékok 20 százalékát használná fel. Kijelentette: tény, hogy Oroszország a legnagyobb felhasználók között van már, de fogyasztása nem éri el a 20 százalékot, a fogyasztók a lakosság 10-13 százalékát teszik ki.
Ivanov bejelentette: Oroszország tervet dolgoz ki az afganisztáni kábítószer-termelés elleni harcra, s ezt hamarosan a nemzetközi közösség elé terjeszti. A terv, akárcsak az új kábítószer-ellenes állami stratégiának a kidolgozása Dmitrij Medvegyev elnök megbízása alapján jelenleg folyik.
Az FSZKN elnöke hozzátette: kritériumokat kell kidolgozni az afganisztáni drogtermelés elleni harcra fordított összegek hatékonyságának mérésére, ugyanis az afganisztáni hatóságok nem túl hatékonyak e téren. "Csak az Egyesült Államok évi 280 millió dollárt költ erre a célra, s Afganisztánban egy év alatt ötezer hektárnyi - az ültetvények 3 százalékának megfelelő - területen semmisítették meg a mákot bottal, miközben ugyanezen idő alatt Kolumbiában, ahol repülőgépről szórják a növényirtó szereket, 250 ezer hektárt semmisítettek meg."
Úgy vélte, hogy a nyugati erőknek az ország északi részén meg kell semmisíteniük a droglaboratóriumokat, amelyek a posztszovjet térség határa mentén, a hegyekben vannak, s nagyobb, immár mintegy 70 százalékos koncentrációjú, s ezért veszélyesebb anyagokat állítanak elő. Emlékeztetett arra is, hogy annak idején a tálibok szinte teljes egészében fel tudták számolni a drogtermelést Afganisztánban – írta az MTI.
Végül Ivanov követelte egy egységes orosz rehabilitációs rendszer kidolgozását, a korábbi narkológiai orvosi szolgálat helyreállítását és a monitoring-rendszer felállítását a drogfüggők számára, mert csak így javítható a jelen helyzet. A függők gyógyulásuk után az eredeti környezetükbe kerülnek vissza, s ezért a visszaesők aránya rendkívül magas, 90 százalék.
Külföldi szakértői becslések szerint Oroszországban az AIDS-helyzet is a drogfogyasztás miatt csúszik ki az ellenőrzés alól: az oroszországi AIDS-fertőzöttek száma az utóbbi években jelentősen megnőtt, ma mintegy egymillió ember fertőzött, többségük 30 éven aluli, s a fertőzés elsősorban a kábítószeres tűk útján terjed.