Kertész Imre író vitatott kitüntetése
Magyarország az ország legmagasabb rangú kitüntetését adományozza a kritikus írónak. A kormánnyal szemben állók attól tartanak, hogy ez fügefalevél lehet Orbán számára- írta a Der Standardban Gregor Mayer még az átadási ceremónia előtt.
Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író ma megkapja a legmagasabb kitüntetést, amelyet a jobboldali populista Orbán Viktor állama adhat: a Szent István Rendet. Bizonytalan volt, hogy a kíméletlenül őszinte Auschwitz-témájú regény, a Sorstalanság szerzője személyesen veszi-e át a kitüntetést Áder János államelnök kezéből. A 84 éves Kertész Imre, aki évek óta Parkinson-kórban szenved, visszavonultan él, és miként azt a Zeit-ben Iris Radisch irodalomkritikusnak jó egy évvel ezelőtt bevallotta, megunta az életet.
A magas rangú kitüntetés annyiban figyelemreméltó, hogy az Orbán-kormány csaknem kizárólag olyan személyeknek adományoz állami kitüntetést, akik vagy az Orbán vezette Fidesz mellett vagy a szélsőjobboldali Jobbik mellett kötelezték el magukat – vagy legalábbis politikán kívül állóként ismertek. Kertész ezzel szemben a jelenlegi magyar nacionalizmus kíméletlen bírálójaként lép fel. Az Orbán- illetve Jobbik-féle médiában rendszeresen becsmérelték, és megkérdőjelezik magyarsághoz tartozását.
Megütközés a baloldalon és a liberálisoknál
A baloldali és a liberális magyar közvéleményben megütközést keltett, hogy Kertész készséget mutatott az Orbán-féle állam magas rangú kitüntetésének az elfogadására. Felhívják a figyelmet arra, hogy a Szent István Rend történelmileg ugyancsak terhelt: mielőtt 2011-ben a rendjelet Orbán elővette a süllyesztőből, a (kettős) Monarchiában adományozott kitüntetést 1938-ban a két világháború közötti jobboldali autoriter uralkodó és Hitler-szövetséges Horthy Miklós reaktiválta átmenetileg.
Ám lelki alkatánál fogva Kertész meg nem alkuvó személyiség. A holokausztból eredő társadalomkritikus tanítása, amelyben Auschwitz az egyetemes európai kultúra rettenetes kudarca, bizonyos értelemben összecseng az Orbánt körülvevők euroszkeptikus nézeteivel. Az alapvetés azonban inkább ellentétes: miközben Kertész a a maga sajátságos nyelvi eszközeivel a felelősség súlyos kérdései után kutat, addig az orbáni állam megkísérli tagadni és a háttérbe szorítani a felelősséget a magyar Holokausztért, azért, hogy közel félmillió magyar zsidót deportáltak nemzetiszocialista haláltáborokba.
Ezért vált a 2014-es holokauszt emlékév az Orbán-kormány csúfos kudarcává. A kormány Budapest központjában felállíttatott egy emlékművet, amely a magyarokat és a zsidókat a németek egyenlő áldozataként igyekszik bemutatni. A zsidó szervezetek kivonultak a 70. évi megemlékezések közös programjaiból. Emiatt a holokauszt-túlélő és a holokausztot boncolgató Kertész kitüntetése az Orbán-kormány részéről ügyes sakkhúzásnak tűnik, akkor is, ha ez csupán fügefalevél marad.
„Holokauszt-ipar”
Az irodalmi Nobel-díj odaítélésekor maga a kitüntetett is azzal érvelt, hogy ezzel most ő is a „holokauszt-ipar” részévé vált, amit elutasít, mert Auschwitzot csupán egy szokványos német-zsidó ellentétre redukálta le. „Nem vagyok többé holokauszt-bohóc” – írta meglehetősen kétségbeesetten az „Utolsó kocsma” című naplótöredékében.
Az orbáni kitüntetés elfogadásával – írja az Index.hu internetújság – most az a veszély fenyegeti, hogy a magyar kormány holokauszt-bohócává válik.
Fordította: dr. Gonda László
