Kereszténydemokraták és liberálisok
Alig egy hónappal a választások után a héten feláll az új német kormány. Továbbra is Angela Merkel kereszténydemokratái vezetik – ám szociáldemokrata koalíciós partnerüket négy év után a liberálisokra cserélték. Ez meg is látszik a kormányprogramon, amelyet üdvözölnek a gazdaság vezetői és antiszociálisnak minősít a baloldali ellenzék. Az igazság talán valahol középütt lehet.
A liberális FDP, amely már többször, utoljára Helmut Kohl kancellár alatt kormányzott együtt a keresztényszociális CDU/CSU-val, szeptemberben majd 15 százalékkal története legjobb eredményét érte el. Dinamikus vezetője, Guido Westerwelle ennek tudatában minden megtett, hogy az új kormány liberális megalapozású gazdaság - és szociálpolitikát folytasson. Ebben elsősorban a bajor CSU-ban talált ellenzőkre, de Merkel kancellár is közölte: állja választási ígéreteit, s nem lehet szó pl. arról, hogy a munkavállalókat (amint az FDP igényli) könnyen elbocsáthassák. Ezt sikerült ugyan megakadályozni, de az adó- és a szociális rendszer reformja elsősorban a munkaadóknak kíván kedvezni és jobban terheli a munkavállalókat. Sokan fogadják viszont örömmel, hogy bár az FDP másik javaslatát: töröljék el a kötelező katonai szolgálatot, nem fogadták el, de a katonaidő 9 hónapról 6 hónapra csökken.
Csökkenő adó, emelkedő tb-járulék
Amint a polgári pártok kampányukban ígérték, január 1-től csökkentik a vállalkozások adóterheit, a jövedelmi – és az örökösödési adót, összesen 21 Mrd. Euró értékben. A vendéglátóipar örömére a szállodák és a vendéglátóhelyek forgalmi adója jelentősen, 19-ről 7 százalékra csökken. Szerény mértékben emelkedik a gyermekgondozási segély s az állam minden újszülött majdani képzésére 150 Eurót fizet be egy számlára, amelyet azután a szülök adókedvezménnyel hizlalhatnak. A kormány 2011-re további adócsökkentést ígér, bár arról, hogyan ellentételezzék a tízmilliárdokban mérhető bevétel-kiesést, még nem esett szó. Wolfgang Schäuble, az új pénzügyminiszter vasárnap közölte: ebben a ciklusban nem lehet szó a költségvetés kiegyensúlyozásáról, az 1.600 milliárd dolláros, az ország történetében példátlan mértékű államadósság csökkentése csak a világválság lezárása után remélhető.
A kormánypártok a betegbiztosítás 7.5 milliárd Eurós hiányának csak a felét pótolják az állami költségvetésből, a többit a pénztáraknak ki kell gazdálkodniuk – ami főként járulék-emelést jelent majd. Sőt, 2011-től alapvető reform következik az egészségügyben: a biztosítottaknak nem jövedelmük arányában kell majd járulékot fizetniük, mint hagyományosan, hanem a költségek arányában. Ráadásul – tekintettel az idősek növekvő számára – külön járulék fizetendő majd azért, hogy a polgár öregkorában ápolást kaphasson. Egyébként Németországban továbbra sem szabnak meg minimálbért.
Ellenzék: megosztják a társadalmat
A szociáldemokraták (SPD) a program tükrében azzal vádolják a kormányt, hogy az nem készült fel feladataira és intézkedéseivel megosztja a társadalmat. Frank-Walter Steinmeier volt alkancellár szerint a polgári pártoknak nincs stratégiájuk a válság leküzdésére, csak a munkavállalókat akarják jobban megterhelni. Bírálta az új koalíciót azért is, mert az meg fogja hosszabbítani az atomerőművek üzemidejét. A Zöldek „hamisnak és a múltba fordulónak” minősítették a CDU-FDP kormány programját, míg a Balpárt anti-szolidárisnak nevezte és felrótta, hogy Angela Merkelen kívül egyetlen kelet-német sincs a kabinetben.
Ki kicsoda az új német kormányban?
A 14 tagú kabinet 8 tagját adja a CDU, ötöt az FDP és hármat a bajor CSU. Amint várható volt, Angela Merkel kancellár helyettese, egyben külügyminiszter Guido Westerwelle, az FDP elnöke lesz. (L. róla szóló írásunkat). A Külügyminisztérium politikai államtitkára, egyúttal Európa-politikusa Budapesten is ismert régi szakember: Werner Hoyer már az utolsó Kohl-kormányban, 1994-98 között betöltötte ezt a posztot. Magyar szempontból nyújt némi reményt Eckart von Klaeden kinevezése a gazdasági minisztérium politikai államtitkárává. A fiatalabb nemzedékhez tartozó CDU-politikus a német-magyar parlamenti barátság-csoport (eddigi) elnökeként közelebbről ismeri a magyar parlamenti pártok politikusait.
