Kárpótlást a német kényszermunkásoknak is
“Mindenkinek fizetünk Európában, akkor fizethetünk a német kényszermunkásoknak is”, jelentette ki a bajor miniszterelnök a szudétanémetek találkozóján. Horst Seehofer szerint a német államnak kellene kárpótlást fizetnie azoknak a polgárainak, akiket a 2. világháború után a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában lágerekbe vittek és kényszermunkára fogtak.
Bajorországban a háború után különösen sok szülőföldjéről elűzött, kitelepített német telepedett meg, főként a közeli Szudéta-vidékről, így a bajor keresztény-szociális párt, a CSU kezdettől tevékeny támogatójuk volt, de a kárpótlás kérdése évtizedekig tabut jelentett. Miközben testvérpártjuk, a CDU, 2004-ben, ellenzékben, ugyancsak támogatta már a német kényszermunkások kárpótlását, Hans-Peter Friedrich szövetségi belügyminiszter tavaly elutasította az igényt. Seehofer a kérdést most ismét fel kívánja vetni a kormányban. A tervek szerint a mintegy még élő 40.000 jogosult fejenként 5.000 eurót kapna, körülbelül ugyanakkora összeget, mint a nácik által kényszermunkára fogott deportáltak. Így a költségvetés 200 millió eurót fordítana erre a célra.
A szudétanémetek idei, nürnbergi találkozóján a Csehországhoz való közeledésről tudtak beszámolni az előadók, de a Benes-dekrétumok ügyét – tekintettel a csehek érzékenységére - nem említették. A bajor kormányfő járt már Prágában s még idén Münchenbe várják Petr Necas cseh miniszterelnököt. A CSU egyébként síkra szállt azért is, hogy vezessék be az elűzött és elmenekült németek emléknapját.
